Hazaérkezett Afrikából az év madara

Május első heteiben megérkeztek otthonukba az afrikai útjukról visszatérő kék vércsék. A madarászok idén különös figyelmet szentelnek ennek a kis termetű ragadozó madárnak, hiszen a faj 2009-ben az év madara lett.

Vándormadaraink közül a kék vércsék viszonylag későn térnek vissza afrikai telelőhelyeikről Európába. Idén ezzel szemben korán megérkeztek a madarak: március idusán már megérkezett Aradra egy előfutár, az igazi áramlat azonban április 10. táján indult meg, és azóta is folyamatosan tart.

Becslések szerint a hónap közepére a hazai költőállománynak közel a fele tért vissza költőterületére. Megérkezésük persze még egy darabig állandó mozgással, a hazatért csapatok átrendeződésével jár a pusztai költőhelyek között. A természetvédelmi szakemberek által jól ismert költőtelepeken hol itt, hol ott tűnik fel egyik nap 50, másik nap 20 madár, míg mindegyik otthonra talál. A kék vércséknek ugyanis az az egyik különlegessége, hogy telepesen költenek. A vetési varjak ez idő tájt megüresedett fészkeit, fészektelepeit foglalják el, mivel saját maguk nem raknak fészket, de még csak nem is tatarozzák az "albérletet". A kék vércsék hazatérése tehát a varjúfiókák kiröpülésének idejéhez igazodik - e sajátos kapcsolat miatt lett idén e két faj együtt az év madara.

Az ornitológusok nem bízzák a véletlenre a kék vércsék állományának alakulását: a megfogyatkozott varjútelepek időleges pótlását költőládák kihelyezésével oldják meg. Hosszú távon azonban az elmúlt évtizedekben nagy veszteségeket szenvedett vetési varjú állomány és fészektelepeik növelése hozhat eredményt a kék vércsék létszámcsökkenésének megállításában.

Iza és Jakab János már megérkezett

A kék vércsék hajdan több ezres hazai állománya jelenleg 600-900 költő párra tehető. A szakemberek színes gyűrűkkel jelölik a fiókákat és a kirepülést követő években figyelemmel kísérik mozgásukat, fészekfoglalásukat és szaporodási sikerüket. Többet közülük név szerint ismernek a kutatók és rádiós jeladóval is felszereltek, hogy tanulmányozhassák viselkedésüket.

Kék vércse hím kirepül

Sok színes gyűrűs madár megkerült már a hazatérők közül. A fészekfoglalók között előfordulnak olyan kék vércsék, amelyek 2006-ban, illetve 2007-ben bújtak ki a tojásból. Esetükben a kutatók sikeres költésre számítanak az idén az alföldi rónaságon. Ilyen az Iza névre keresztelt, rádióadóval jelölt tojó és a tavalyi év egyik nagy kedvence: Jakab János, amelyek ismét a Vásárhelyi-pusztán választottak lakhelyet.

Egy másik tavaly jelölt hím a Királyhegyesi-pusztán talált magának párt, s már el is foglaltak egy költőládát. A Piroska nevű, 2007-ben jelölt tojó lánya és annak párja, amelyek tavaly - mindketten másodéves madárként - eredményesen költöttek, szintén hazatértek. Sikeres költésük azért kuriózum, mert a fiatal madaraknak csupán mintegy 15 százaléka foglal fészket, és költési sikerük is rendszerint gyenge, legfeljebb 1-2 fiókát nevelnek fel sikeresen.

Az év madarának fészke

Miközben egyes egyedek még a fészekfoglalásnál tartanak, az egymásra talált és megtelepedett párok javában párzanak. Hamarosan 3-4, világos alapon téglavörös foltozású tojást raknak a béleletlen varjúfészkekbe, szarkafészkekbe vagy költőládákba. A szakemberek a madarak zavarása nélkül kísérik figyelemmel a költést, hogy azután a tojásrakást követő 25-30 nap múlva kikelő fiókák gyűrűzésére készüljenek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több hazai nemzeti parkkal és romániai természetvédelmi szervezettel karöltve évek óta dolgozik e fokozottan védett sólyomféle kárpát-medencei állományának megóvásáért és gyarapításáért.