A hét nagy szigetből álló csoport Marokkó (pontosabban a marokkói megszállás alatt álló volt spanyol Nyugat-Szahara) partjai előtt terül el.
Mint a lenti képen is látható, a szigetcsoport közelebbi tagjait alig száz kilométer választja el Afrikától, ahol a partig ér a sivatag. A Kanári-szigeteken ezért nem ritka a szaharai eredetű porhullás, sőt a szigetek déli, délkeleti peremén sok helyütt keletkezik homokos part.
A felvétel kiterjedése 578x498 kilométer
A felvétel feliratok nélkül, nagyobb méretben
A szigetcsoport két legnagyobb tagja Tenerife és Gran Canaria - az előbbi hordozza nemcsak a Kanári-szigetek, de egész Spanyolország legmagasabb csúcsát, a kb. 3700 méter magas Teidét. A hatalmas vulkán feltehetően az óceán közepén húzódó hátságon, a kőzetlemezek keletkezési vonalán jött létre, onnan pedig az afrikai kőzetlemezen "utazva" került mai helyére.
A nagyítás kiterjedése 300x300 kilométer
A fenti nagyított felvétel északi, felhőktől mentes részén további két kicsiny szigetet, a Selvagem-csoportot láthatjuk. Ezek Portugáliához, a többszáz kilométerre északra fekvő Madeirához tartoznak. A portugál és spanyol fennhatóság eredete errefelé a földrajzi felfedezések korai korszakához nyúlik vissza. A Kanári-szigetek, ahogy a portugál Madeira is, fontos ugródeszkát jelentettek az afrikai partok felderítéséhez, később pedig az amerikai expedíciókhoz. Kolumbusz is innen indult híres útján az amerikai kontinensre.
A felvétel kiterjedése 578x498 kilométer
Utolsó felvételünk az első kép készítése utáni napon a szigetcsoport időjárásának jellegzetes kétarcúságát mutatja. A szigetek északnyugati oldalán köd ül - minden szigetnek ez a hűvösebb és nedvesebb oldala. Itt gyakori a hűvös köd, miközben ugyanazon sziget déli, délkeleti partján nyári meleg fogadja az érkezőket. Bár Afrika közelében vagyunk, a hűvős Kanári-tengeráramlás egész évben kellemes időt biztosít a szigeteken.
A Terra és Aqua műholdakon működő MODIS-rendszerek felvételei május 7-én és 8-án készültek.