A Queenslandi Egyetem kutatói a fajt vizsgálva azt találták, hogy a hibernációs időszakban a békák sejtjeinek metabolizmusa, anyagcseréje radikálisan csökken, ugyanakkor mitokondriumaikban (energiatermelő sejtszervecskéikben) az éber állapotnál lényegesen hatékonyabb energiatermelés zajlik. Ez teszi képessé az állatot arra, hogy maximálisan használja fel az elraktározott táplálékot, jobban, mint más fajok.
A levelibékafaj különleges képességének van azonban egy hátulütője, ami magyarázatot adhat arra, miért nem jelent meg ez a képesség egyéb állatfajoknál is az evolúció folyamán. A fent leírt folyamatok hátránya lehet, hogy közben megnövekszik az oxidatív szabadgyökök termelődése, amelyek roncsolják a sejteket. Mivel ennek negatív hatása a kutatók szerint főként a téli álomból való ébredés periódusaiban jelentkezik, a mitokondriumok megváltozott energiatermelése nem járható út azoknál a fajoknál, amelyek téli álmukat többször megszakítják rövidebb időszakokra. A magát elvermelő Cyclorana alboguttata levelibéka, mint sok más társa, az ismeretek szerint a hibernáció időszakában folyamatos téli álomban van, ráadásul "hideg vérű", teste hőmérséklete a környezet hőmérséklete szerint változik, ami szintén csökkenti energiaszükségletét.
A megfigyelés hosszú távon fontos segítség lehet az emberi gyógyászatban az energiaháztartás egyensúlyával kapcsolatos rendellenességek gyógyításában, ilyen például a túlsúlyosság - magyarázza Sara Kayes, a kutatásban részt vevő biológus.