Családot alapított az első jeladós kerecsensólyom

Párba állt Dóra, a műholdas jeladóval felszerelt magyar kerecsensólyom. Elsőként erre a sólyomra tettek fel jeladót még 2007 júniusában. Párja szintén fiatal madár, erre utal, hogy egyik lábán úgynevezett PIT gyűrűt visel, amelynek használata szintén 2007-ben, az említett LIFE program keretében kezdődött meg.

Hosszú idő telt el azóta, hogy a Bükki Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei feltették a nyomkövető eszközt a madárra. Az eltelt két év alatt Dóra többnyire a Kárpát-medencében tartózkodott, csak a kirepülés utáni hónapokban tett két rövid látogatást délre - Bosznia-Hercegovinába és Romániába -, illetve pár hétig volt Csehországban. Ideje nagy részét Szlovákia délnyugati részein és a Kisalföldön töltötte, váltogatva kedvenc helyeit.

2009 tavasza Győr-Sopron-Moson megyében érte Dórát, és mire egy ellenőrzés alkalmával a szakemberek szeme elé került, kiderült, hogy már javában kotlik a tojásokon egy a közelmúltban kihelyezett fészkelőtálcában. Dóra párja valószínűleg szintén 2007-ben, lett jelölve - erre az egyik lábán viselt, mikrocsippel elláttott alumínium gyűrű, úgynevezett PIT- (Passive Integrated Transponder) gyűrű utal, amelynek használata éppen a LIFE-program első évében kezdődött. Azt még nem lehet tudni, hogy a hím honnan jött, de a remények szerint a gyűrűnek köszönhetően erre is hamarosan fény derül.

Az újdonsült pár fiókái végül szerencsésen kikeltek, és így Dóra lett az első kerecsensólyom a világon, amelyet kirepüléstől az első sikeres fészkelésig nyomon követtek. A sikeres költés után a szakemberek eltávolítják majd az adót a madárról.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság/MME

A kirepülés és a párba állás között eltelt időszak a legveszélyesebb minden ragadozó madárra nézve, a szakemberek számára ezért különösen értékesek a Dóra mozgásáról kapott információk. Elemzésük segít feltárni a veszélyeztető tényezőket, így hatékonyabb védelmi tervek dolgozhatók ki. Ennek érdekében, a LIFE program során összesen 46 nyomkövetőt szereltek fel a szakemberek kerecsensólymokra Magyarországon és Szlovákiában.

A felszerelt sólymok által küldött jelek tengeri átkelésekről (Montenegró-Líbia), messzi, pusztai kalandozásokról (orosz és kazah sztyeppek), tengerentúli "ingázásokról" (Magyarország-Szardínia-Ausztria-Olaszország) adtak számot - nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a madarak akár több ezer kilométerről is visszatalálnak kedvenc helyeikre. A sólymok nyomkövetése ugyanakkor megmutatta az emberi tudatlanság (lelövés) és felelőtlenség (áramütés) nagyon is valós fenyegetését.

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. Legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén, végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság/MME

Dóra repülésének útvonala

Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8 ezer párra teszik, de az állomány a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken, különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Forrás: MME