Negyvenezer éves emberi csont került elő az Északi-tengerből

Az Északi-tenger a világ egyik leggazdagabb emlősfosszília-lelőhelye, humán csontleletek ennek ellenére igen ritkán kerülnek elő vize alól. A kivételek egyike az a negyvenezer éves emberi homlokcsont, amely kagylóhalászok hálójába akadt Hollandia partjainál.

A leletet a Lipcsei Egyetem antropológusai vizsgálták meg, akik megállapították, hogy homlokcsont legkevesebb 40 ezer éves, így ez az eddigi legrégebbi emberi csontmaradvány, amely vízből került elő. A halászok kifogták az egykori barlanglakó "szerszámkészletét" is - kőbaltáját és kovakőeszközeit.

Bár a leletek az Északi-tenger mélyéről kerültek elő, az ember a szárazföldön élt, és leginkább hússal, nem pedig hallal táplálkozott. Az utóbbi félmillió év legnagyobb részében a vízszint lényegesen alacsonyabb, a tenger területe pedig kisebb volt, mint napjainkban, bizonyos részei a szárazföldhöz tartoztak. A mai Nagy-Britannia és a kontinens között fekvő, folyók szabdalta síkság igen kedvező életfeltételeket kínált a jégkori emlősöknek, bőséggel éltel itt lovak, rénszarvasok, ahogy elfordult gyapjas orrszarvú és mamut is. Csontmaradványaik nagy számban kerültek eddig is elő a halászatnak és a fenékkotrásnak köszönhetően, emberi csontleletek azonban csak elvétve.