Négy évet kaphat a koreai őssejtcsalás vezetője

Végéhez közeledik az a majdnem három és fél évig tartó bírósági eljárás, amelyet a világ első nagy, kutatói körökben elkövetett őssejtcsalása ügyében indítottak Dél-Koreában. Woo Suk Hwang négy év börtönt kaphat csalásért, állami támogatások elsikkasztásáért és a dél-koreai bioetikai törvények megsértéséért.

Hwang és kutatócsoportja 2004 májusában számolt be arról, hogy a világon elsőként sikerült létrehozniuk emberi embrionális őssejtvonalat klónozással. Az eredményt a világsajtóban fontos mérföldkőként írták le a terápiás célú klónozás megvalósítása felé. 2005-ben pedig 11 olyan embrionális őssejtvonal előállításáról adtak hírt, amelyeket különféle genetikai rendellenességgel rendelkező betegek testi sejtjeiből hoztak létre klónozással. A Szöuli Egyetemen felállított bizottság által felkért három, egymástól független egyetemi laboratórium vizsgálatai nyomán azonban 2006 januárjában kiderült, hogy mindkét tanulmány adatai hamisak voltak.

Idén augusztus 24-én az ügyészek négy éves börtönbüntetést kértek a bíróságtól Hwang ügyében, akit csalással, állami támogatások elsikkasztásával és Dél-Korea bioetikai törvényeinek megsértésével vádolnak. Hwang az eljárás során végig azt vallotta, hogy munkatársai megtévesztették. Az ügyben október közepén várható bírósági döntés.

Az őssejtekkel kapcsolatos csalások igazán problémás területe, amikor betegeken próbálnak ki még nem kiforrott módszereket. Magyarországon idén júniusban "Emberi test tiltott felhasználása" bűncselekménnyel, tiltott őssejtkezelések végzésével gyanúsítottak meg két magyar, egy amerikai és egy ukrán állampolgárt, akik a rendőrség szerint egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében 2007 óta illegális őssejtkezeléseket végeztek.

Gátlástalan terápiák

Miért fontosak ennyire az őssejtek? Mint azt az elmúlt években rendszeresen olvashatták az [origo]-n is, az őssejtek valóban a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígéretét jelentik. Az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával rendelésre lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek.

A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek nyugati országokban, egyelőre csak felnőtt szervezetből kinyert őssejtek alkalmazásával. A legtöbb betegség esetében azonban még csak most határozzák meg, hogy melyik őssejtféleség a legalkalmasabb a károsodott szövetrész regenerációjához, és azt is, hogy ezeket a sejteket hogyan juttassák a test megfelelő helyére. Embrionális őssejtekkel a nyugati orvostudományban még nem végeztek klinikai próbákat.

A kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan terápiákat, amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.