Szakértők attól tartanak, hogy az ötsávos darázsszúnyog (Culex quinquefasciatus) elszaporodása ugyanolyan romboló hatású lehet a Galapágos-szigeteken, mint a Hawaii-szigeteken volt a 19. század végén, amikor a szúnyogok által behurcolt fertőzések rengeteg őslakos madarat pusztítottak ki.
Az 1980-as évek közepén figyeltek fel igazán először a szúnyogokra a Galápagos-szigeteken, azóta nem jelentett komolyabb problémát jelenlétük.
Brit és ecuadori tudósok kimutatták, hogy ezek a rovarok valójában repülőgépekkel, illetve hajókkal kerülnek be a szigetvilágba. Genetikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy miután új lakhelyükre érkeznek, szaporodnak is.
"Évről évre több hajó és repülőgép érkezik a Galápagos-szigetekre, ezzel nő a kockázata, hogy fertőzések alakulnak ki" - nyilatkozta Simon Goodman, a Leeds-i Egyetem kutatója. "Az, hogy egyelőre még nem találkoztunk semmilyen komoly betegséggel, valószínűleg csak a szerencsének köszönhető" - tette hozzá.
Ez a szúnyog többek között a maláriát, a baromfihimlőt és a nyugat-nílusi lázat is hordozhatja. Bálnavadászhajókon vizeshordókban érkeztek meg annak idején Hawaiira a veszélyes vérszívók, amelyek miatt számos őshonos madárfaj halt ki a szigeteken.
Az ecuadori kormány nemrégiben kiadott rendelete szerint a szigetekre érkező repülőgépeken rovarirtószerrel kell permetezni. A kutatók viszont úgy vélik, a rendelet lehetséges következményeit és hatását nem ellenőrizték, valamint a szabályok nem vonatkoznak áruszállító hajókra.
A patkányok, vaddisznók, legyek és idegen növényfajok után a szúnyogok a legújabb behatolók a sorban, melyek elfoglalták a dél-amerikai partoktól 970 kilométerre, az Egyenlítő felé elterülő csendes-óceáni szigeteket.