Az elmúlt évek megfigyelései alapján exobolygókat, azaz Naprendszeren kívüli planétákat nem csak magányos, hanem kettőscsillagok körül is találtak. Egy újabb megfigyelés pedig az ilyen égitestek születésébe is bepillantást enged. Joel Kastner (Rochester Institute of Technology) és kollégái a V4046 Sgr jelű kettőscsillagot tanulmányozták.
A megfigyeléshez a Submillimeter Array (SMA) nevű rádiótávcső-rendszert használták, ezzel térképezték fel a két csillagot együttesen körülvevő, úgynevezett protoplanetáris korongot. Az ilyen anyagkorongok fiatal csillagok körül figyelhetők meg, és anyagukból állnak össze a bolygók. A korongban szén-monoxid- és ciánhidrogén-molekulákat azonosítottak.
A megfigyelés keretében kimutatott anyag a csillaghoz kicsit közelebb kezdődik, mint amilyen messze a Neptunusz kering a Naptól, majd innen húzódik kifelé, közel tízszer ekkora távolságig. Ez a térség a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-objektumok zónájának felel meg, ahol a Plútó is kering.
A V4046 rendszer centrumában két, a Naphoz hasonló tömegű csillag helyezkedik el, amelyek egymástól mindössze öt csillagátmérőnyire keringenek. Koruk mintegy 12 millió év, amely sokkal fiatalabb a Nap 4,5 milliárd éves koránál. Ez ugyanakkor az egyik legidősebb objektum, amely körül még a bolygók kialakulásához szükséges anyagot azonosították.
Utóbbi alapján elképzelhető, hogy planéták a korábban becsült néhány millió évnél hosszabb időtartam után, például 10 millió év után is formálódhatnak még a csillagok körül. A rendszer a továbbiakban is érdekes célpont lesz, mivel csak 240 fényévre van tőlünk, így ez az egyik legközelebbi objektum, ahol jelenleg is születnek a bolygók.
Fantáziarajz a kettőscsillagot övező korongról egyik bolygójának felszínéről nézve (David A. Aguilar, CfA)