Az emberközpontúságnál van a kutya eltemetve

Terjedelmes írásban foglalkozott a Science tudományos folyóirat hétvégén megjelent száma a kutya és ember evolúciós kapcsolatát vizsgáló magyar kutatások eredményeivel és azok nemzetközi jelentőségével.

Az ELTE Etológia Tanszékén, Csányi Vilmos vezetésével 1994-ben megkezdődött kutatások nyomán ma már a világ számos országában etológusok és más viselkedéskutatók vizsgálják a kutyaelme képességeit. A téma 250 szakértő részvételével megrendezett első nemzetközi tudományos konferenciája is Budapesten volt, 2008 júliusában.

A magyar kutatók igazi találmánya, hogy a viselkedéskutatók számára "hozzáférhetővé tették" a kutyát - emelte ki a Science. - Míg korábban sokan "mesterséges fajként" tekintettek rá, az ELTE etológuscsoportja úgy kezelte, mint olyan állatot, amely az emberi közösségben találta meg természetes közegét. Ezzel a szemléletmóddal a kutyák vizsgálata lényegesen leegyszerűsödött: szükségtelenné vált az állatok fogságban tartása, sőt a laboratóriumi vizsgálatok során kutyát és gazdáját egyszerre lehetett vizsgálni.

A magyar kutatók kezdeményezésére egymás után kerülnek a tudományos érdeklődés középpontjába jól ismert, de eddig kevéssé vizsgált kutyaképességek. Többek között az ELTE-n foglalkoztak vele először, hogy milyen képességeire alapoz a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelekkel kommunikál.

A riport felhívja a figyelmet arra, hogy bár a témában folyó vizsgálatok egy része a kutyák elmebeli képességeinek mélységeit igyekszik feltárni, egyes kutatók szerint a kutya különleges képességei mögött egyszerű, alapvető tanulási mechanizmusok állnak. Abban azonban nincs vita a szakemberek között, hogy a tanulás - akárcsak más állatoknál - a kutya esetében is lényeges szerepet játszik a viselkedés kialakításában. Az etológusokat és más viselkedéskutatókat az foglalkoztatja, hogy a kutyák mit tartanak fontosnak, amikor a környezetüktől tanulnak, és miért tudnak viszonylag könnyen beilleszkedni az emberi környezetbe ősükkel, a farkassal szemben.

A kutatások bizonyították, hogy a kutya világa - a farkaséval szemben - emberközpontú. A kutya számára nem csak fontos az emberi jelenlét, hanem viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja. A kutyák viselkedésének vizsgálatát jelentősen előrelendítette, hogy két éve elkészült a faj genetikai térképe. Mivel ismert tény, hogy a kutyák sok olyan betegséget megkapnak, amely embereknél is előfordul, genetikai vizsgálatuk az emberi betegségek gyógyításához is közelebb vihet. A kutyák és a farkas genetikai és viselkedésbeli eltéréseinek elemzése pedig az emberi evolúció egyes lépéseinek megértését is előmozdíthatja.