Ausztrál kutatók négyéves program keretében keresték az új fajokat Ausztrália sivatagos és félsivatagos vidékein. Az így felfedezett rovarok, rákfélék, férgek és pókok a kutatók szerint csupán egyötödét teszik ki azoknak a még fel nem fedezett lényeknek, amelyek a föld alatt élnek az ausztrál kontinens isten háta mögötti vidékein. A vizsgálat során kétféle világtalan halat, valamint kétféle vak angolnát is felfedeztek.
"Nem kell az óceán mélyén kutakodnunk, ha a tudomány számára ismeretlen gerinctelen fajokat fel akarunk fedezni, elég a házunk táján körülnézni" - hangsúlyozta Andy Austin, az Adelaide-i Egyetem evolúciós biológusa.
Az ausztrál biológusok szerint a most felfedezett lények a múltbéli éghajlatváltozások során költöztek a föld alá. Mindannyian világtalanok, nincsenek szemeik, hiányzik a pigmentációjuk is, ezért fehérek vagy igen haloványak. A barlangokban élő rovaroknak igen hosszúak a lábaik, ahogy tapogató csápjaik is - legtöbbjük a rezgéseket vagy bizonyos vegyi anyagokat érzékelve tájékozódik a koromsötétben.
Tizenötmillió évvel ezelőtt Ausztrália középső és déli részén a mostaninál jóval csapadékosabb volt az éghajlat, ami igen gazdag élővilágot eredményezett. Ahogy szárazabbá vált a klíma, s ez a folyamat akár 1-2 millió évig is eltartott, az állatvilág számos képviselője a föld alatt, a vizekben és a barlangokban keresett menedéket, ahol egymástól elzártan fejlődtek tovább.
Mivel a kutatók a szóba jöhető területnek csupán 10 százalékát vizsgálták meg a föld alatti életformák után kutatva, a program folytatódik. A most felfedezett lényeket genetikailag is elemezni kell, hogy kiderítsék pontosan, mikor is "vonultak száműzetésbe". Másrészt a védelmükről is gondoskodni kell, hiszen azokon a területeken, ahol élőhelyeik vannak, kiterjedt bányászat és mezőgazdasági termelés folyik.
Földünk élővilágának csupán kis részét ismerjük, a Földön élő fajok nagy részét tudományosan még nem térképezték föl - számukat 2-100 millióra becsülik.