Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem professzora az 1960-as évek óta tanulmányozza az Északi-sarkvidék jégborításának változásait. Munkatársai idei expedíciójuk során 435 kilométert jártak be, hogy képet kapjanak a jég állapotáról. Arra számítottak, hogy az útvonal öreg jégtáblák között vezet majd, ám a mérések azt mutatták, hogy a jégtáblák átlagosan csupán 1,8 méter vastagok - ez friss, egyéves jeget jelent, amely az elmúlt télen jött létre, és igen sérülékeny: könnyen felolvad.
Az expedíció adatai megerősítik azokat a számításokat, amelyek a jég szezonális vastagságát és kiterjedését, a hőmérsékleti és időjárási változásokat és különösen a jég összetételét figyelembe véve azt vetítik előre, hogy az Északi-sarkvidék körülbelül 20 éven belül teljesen jégmentessé válik nyárra, és e változás nagy része már 10 éven belül megtörténik.
"Az Északi-sarkvidékre egy évtized múlva nyaranta nyílt tengerként tekinthetünk majd, amelyen megindulhat a hajózás" - nyilatkozta a BBC-nek Wadhams professzor.
Az arktikus jég elolvadása tovább erősíti a bolygó felmelegedését.
Fiatal, ezért sérülékeny az északi jégtakaró Az északi jég sérülékenységére idén áprilisban már felhívták kutatók a figyelmet, amikor az Északi-sarkvidéken elkezdődött az olvadás. Az adatok szerint az elmúlt télen a jég kiterjedése hasonló volt a korábbi évekéhez (márciusban 15,16 millió négyzetkilométer), ám így is 590 ezer négyzetkilométerrel kevesebb, mint az 1979-2000 közötti átlagkiterjedés. (Az idén márciusi kiterjedés fehérrel, az 1979 és 2000 közötti átlagos kiterjedés ciklámennel berajzolva látható a jobb oldali grafikán. A kereszt az északi sarkpontot jelöli.) Ami viszont fontos eltérés: az idei olvadási szezon indulásakor lényegesen több volt a friss, egy-két éves jég a sarkvidéken, ami lényegesen olvadékonyabb. A februári mérések szerint a teljes jégtakarónak csupán kevesebb mint 10 százalékát tette ki a kétévesnél idősebb jég. 1981 és 2000 között ilyen "öreg" jég a terület 30 százalékát borította az évnek ebben a szakában. |