A találmány egyik leginkább ígéretes felhasználási területe a repülőgépipar. A repülőgépek sárkányszerkezetének (például a hatalmas felületű szárnyak) átvizsgálása ugyanis időigényes és nehézkes feladat, a mágneses egér segítségével azonban felgyorsítható és hatékonyabbá tehető a folyamat. Az elszórtan elhelyezkedő, nagyon kicsi (akár mikronos) hibák felderítése érdekében először egy átfogó, kisebb felbontású képet hoznak létre a felületek "átsatírozásával", majd a problémás területekre szűkítve a vizsgálatot növelik a felbontást és a pontosságot, lokalizálva a hibát. A repülőgépjavító cégek azonban csak abban az esetben alkalmazhatják az ilyen és ehhez hasonló új diagnosztikai eszközöket, ha a gyártó cégek azt engedélyezik.
Mágneses egér
A különböző anyagok belső szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára már eddig is számos technikai, technológiai megoldás létezett, a most díjazott találmány azonban a többi módszertől eltérően egyszerűen, "szabad kézzel" teszi lehetővé az elemzést. Előnye például a szintén roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő ultrahangos rendszerekhez képest, hogy bonyolultabb belső szerkezetű, összetett, többrétegű anyagok esetében is képes képet létrehozni.
A találmány legfontosabb eleme egy mágnes-szenzorral egybeépített számítógépes egér, amely tulajdonképpen ötvözi az optikai helymeghatározás, a mágneses gerjesztés és érzékelés, valamint a háromdimenziós képalkotás terén elért műszaki eredményeket. Kompakt mérete miatt ráadásul hordozható, ami jelentősen megkönnyíti gyakorlati alkalmazását.
A mágneses képalkotás egyik nehézsége, hogy távolról nem végezhető el, az átvizsgálandó felületet, gyakorlatilag pontról-pontra haladva, aprólékos munkával kell letapogatni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy korrekt vizsgálati eredményről csak akkor beszélhetünk, ha a mért érték- és pozícióadat egymáshoz kapcsoltan állítható elő. Mágneses térképek előállítására leginkább a robotok által irányított mérőeszközök alkalmasak, ezek telepítése és üzemeltetése azonban költséges és sokszor megoldhatatlan. A magyar kutatók célja éppen ezért az volt, hogy az anyagvizsgáló mérőfejet annyira lekicsinyítsék, hogy az beleférjen például egy számítógépes egér méretű szerkezetbe is.
A mágneses szenzorral olyan anyagok belső szerkezete vizsgálható, amelyek önmagukban is mágnesesek, és/vagy elektromos vezetőképességgel rendelkeznek. Ezen paraméterek lokális megváltozását érzékeli a szenzor, így azonosíthatók be a hibahelyek. A vizsgált anyag felületén letapogatható mágneses tér valójában egy vektortér, ennek változásaiból állítható elő az adott anyag belső szerkezetének háromdimenziós virtuális képe. |
Még csak néhány példányban létezik
Az eszköz lelkét adó mágneses szenzorral kapcsolatos alapkutatások az Európai Unió támogatásával kezdődtek, immár több mint egy évtizede. A csatlakozni kívánó volt szocialista országok kutatási kapacitásának megőrzése és szintentartása, fejlesztése érdekében számos kutatási projektet támogattak EU-s forrásokból.
A mágneses egér és a hozzá kapcsolódó rendszer jelenleg még csak néhány példányban létezik, egy példány ára, a mérőfejek számától függően 5 és 25 000 euró között mozog. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán elnyert támogatás lehetőséget teremt nem manufakturális úton előállított prototípusok, hanem valódi termékek fejlesztésére és gyártására.
Helikopterlapát vizsgálata a mágneses egérrel
A találmány szabadalmaztatását ugyanakkor nehezíti, hogy jogilag a találmánynak a nemzetközi gyakorlatban csak az a műszaki megoldás minősül, amelynek megfogható fizikai paraméterei vannak. Azok az eszközök, amelyeknél valamelyik funkciót egy szoftver, azaz csak virtuálisan létező részegység old meg, egyelőre nehezen illeszthetőek a nemzetközi szabadalmi rendszerbe.
Rangos díjak
A roncsolásmentes anyagvizsgálat új eszköze már díjat nyert a világ legnagyobb találmányi kiállításán Kínában is, most pedig aranyérmes lett a budapesti, GÉNIUSZ-EURÓPA Nemzetközi Találmányi Vásáron. A vásár egy rendezvénysorozat része, amely a "Kreativitás és Innováció Éve 2009" nevet viseli. Az Európai Parlament kezdeményezésére létrejött vásáron a találmányokat egy bíráló bizottság a lelemény, a jövőbeli hasznosság és a bemutatás színvonala alapján értékeli. A rendezvény egyik legfontosabb célja az innováció fellendítése, a gazdasági kapcsolatok kiépítése a találmányok használatbavételéhez a feltalálók és a gazdasági élet szereplői között, ugyanakkor kellő hangsúlyt fektetnek a szellemi tulajdon jogvédelmének megszilárdítására és a média figyelmének felkeltésére is.
Fekete Zoltán, az MTA MFA fiatal kutatója, a vásár junior kategóriájában győzedelmeskedett a misztikusan hangzó "Szilícium mikroturbina" megvalósításának érdekében folytatott kutatásai elismeréseképpen. A mikro-elektro-mechanikai-rendszerek (MEMS) esetén a használandó komplex 3D mikrostruktúrák kialakítása ma is nagy kihívásnak számít. Erre fejlesztettek ki egy alternatív megoldást az ATOMKI és az MTA MFA munkatársai a protonnyalábos direktírás (PBW) és az azt követő pórusos szilícium (PS) marás kombinálásával. Az ionok energiájának szabályozásával változatos alakzatok, pl. működőképes mikroturbina hozható létre. |
Temesvári Péter