A 10-25 centiméteres karhosszúságú bíbor vagy okker tengeri csillag (Pisaster ochraceus) az árapály zónában él Észak-Amerika csendes-óceáni partjai mentén. Dagálykor, amikor elborítja a víz, nem kell félnie a túlmelegedéstől - ilyenkor vadászik zsákmányára, a kagylókra. Apálykor azonban kikerül a levegőre, és nem is képes mozogni egészen addig, amíg újra el nem borítja a víz. Ha apálykor erősen süt a nap, akkor a tengeri csillag hőgutát kaphat és elpusztulhat. Amerikai kutatók az American Naturalist folyóiratban írják le, hogyan képes átvészelni a tengeri csillag ezt a szélsőségesen forró időszakot.
"Teljesen új hőszabályozási stratégiát fedeztünk fel az állatvilágban" - mondja dr. Sylvain Pincebourde, aki a kutatások idején a columbiai Dél-karolinai Egyetemen dolgozott. A kutatók azt tapasztalták, hogy a tengeri csillagok testtömege megnövekszik az apályt követő napokon, miután nagy melegnek voltak kitéve.
A tengeri csillagok nem vettek magukhoz táplálékot, így a tömegnövekedés csak a tengervíz-felvétellel magyarázható, ha vizet szív magába, akkor ugyanis értelemszerűen növekszik a tengeri csillag tömege. A testtömeg-növekedés lehetővé teszi, hogy a tengeri csillag jobban átvészelje a következő apálykor bekövetkező változást: mivel a testtömege nagyobb, a testhőmérséklete lassabban emelkedik.
Az okker tengeri csillag hőfényképe (a bíbor és sötétkék területek a hűvös, a piros színűek a meleg részek)
"A tanulmányunkban bemutatott termoregulációs stratégia azt mutatja, hogy a tengeri csillag jól alkalmazkodott a változékony környezethez" - állítja Pincebourde. A kutatókat különösen az lepte meg, hogy milyen nagy mennyiségű folyadékot képesek fölszívni ezek a tüskésbőrű állatok. "Arányaiban olyan, mintha mi több mint 8 kilogramm hideg vizet próbálnánk meginni, hogy fölkészítsük magunkat a déli forróságra" - magyarázza, aki azt is bámulatra méltónak tartja, mennyire hatékonynak bizonyul ez a hőszabályozás. A tárolt víz mennyisége lehetővé teszi, hogy a tengeri csillag hőmérséklete majdnem 4 Celsius-fokkal kevesebb legyen, mint víz nélkül.
Sajnos, az óceánok fölmelegedése miatt lehet, hogy ez az évezredek óta jól bevált hőszabályozó mechanizmus működésképtelenné válik. A hidegebb tengervíz jobban képes csökkenteni az állatok testhőmérsékletét, a tengeri csillagok által alkalmazott hőszabályozási stratégia hatékonyságát ezért tönkre teheti az óceánok melegedése, figyelmeztetnek a kutatók. Melegebb vízben a tengeri csillagok egyre gyakrabban melegszenek túlzottan fel a levegőn, ami például nagyobb halálozási arányhoz vezethet.