Több háj, kevesebb agy

A túlsúlyos emberek agya feltűnően kicsi, és valószínűleg emiatt nagyobb az esélyük a leépülésre - egyes kutatók szerint erre utalnak az agyi aktivitást láthatóvá tevő magspintomográfos felvételek.

A világ számos klinikáján vizsgálták meg magspintomográfban a jelentkezőket, mérték meg agyukat és hasonlították össze testsúlyukkal. Az eredmények mindenütt ugyanúgy alakultak: minél többet nyom egy ember, annál könnyebb az agya. A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés.

A felvételek szerint különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett, emellett azonban a halántéklebeny és hippokampusz részei is zsugorodtak. Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél. A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké.

A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: a túlsúlyosak - különösen koruk előrehaladtával - a kutatások szerint rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.

A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem valószínűleg fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon.

Az okokat még homály fedi. Az is lehetséges, hogy előbb csökken az agyméret, és csak ezután alakul ki a túlsúly - például, ha épp a normális táplálkozásért és az anyagcseréért felelős területek vesznek el először. Több érv szól azonban a fordított sorrend mellett, s erre utalnak a túlsúlyosak szervezetében lejátszódó biokémiai folyamatok is: hajlamosak a magasvérnyomásra és magas vércukorszintre, amelyek károsítják az ereket, és ezért romlik az agy vérellátása. Az is elképzelhető, hogy idegsejteket közvetlenül károsító anyagok keletkeznek az érintetteknél.

A jó hír, hogy a túlsúly káros hatásait ki lehet védeni, mégpedig aktív mozgással. Aki mozog, agyát olyan fehérjékkel látja el, amelyek védik az idegszövetet, a hippokampuszban pedig még új idegsejteket is létrehoznak. Tehát kevéske rendszeres mozgás testalkattól függetlenül megelőzi, hogy agyunk idő előtt leépüljön.