Küldje a sünjét a netre!

Egy hónapja indult el a környezetvédelmi minisztérium európai szinten is úttörő honlapja, amelyre amatőr természetbúvárként bárki feltöltheti, ha lakóhelyén vagy épp kirándulás, utazás közben sünt, ürgét, szalamandrát látott - e három állaton kívül pontosan hat hazai állatfajról készíthetünk bejegyzést. A Google térképén már gyülekeznek is a megfigyeléseket jelző pontok Pécstől Debrecenig, úgy tűnik, az oldalra rávetették magukat a felhasználók. Mint cikkünkből kiderül, a listáról kizárták a pelét, jövő tavasszal újabb fajokkal pöttyözhetjük tele a térképet, s az évek óta futó gólyamegfigyelésre már jó néhányan rákkattantak.

Lassan egy hónapja, hogy a kertünkben élő sünt felvittem a netre. Egy napsütéses májusi reggelen költözött hozzánk: vaddisznócsordát megszégyenítő csörtetéssel masírozott órákig föl és alá a bokrok alatt, falevelekkel a szájában. Amikor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szeptemberben elindította Vadonleső elnevezésű internetes oldalát, én is felvittem rá azóta hol felbukkanó, hol ismét eltűnő sünömet, és érdeklődve olvastam róla az oldalon fellelhető információkat: keleti sün (Erinaceus roumanicus), 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid, vaskos végtagokkal, 4-5 cm farokkal. Látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. (Hogy hallhat egy állat bármi mást saját magán kívül, ha ekkora zajt csap?) Mint kiderült, a lelkesedéssel nem voltam egyedül: már a program indulása után egy héttel ezernél több észlelést rögzítettek az önkéntesek az oldalon, és október 7-én Pécsett köszöntötték az ezredik bejelentőt.

A Vadonleső programhoz bárki csatlakozhat, aki rendelkezik internet kapcsolattal és számítógéppel. Az internetes oldalon információk találhatók az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők. Az oldal könnyen kezelhető, kevés adatot kér és látványos: a Google-térképen bárki megkeresheti az észlelés helyét, és ponttal jelölheti, mikor milyen állatot látott. A program jelenleg 9, Magyarország területén többnyire elterjedt és védett faj - a keleti sün, a közönséges mókus, a közönséges ürge, a közönséges vakond, a foltos szalamandra, a zöld levelibéka, a szarvasbogár, a csíkos medvelepke és a farkasalmalepke - adatainak gyűjtését teszi lehetővé, működtetői a tervek szerint később bővítik a fajok listáját. Bár hazánkban működtek már ez előtt is fajmegfigyelő rendszerek, és számos külföldi példa is akad, a Vadonleső az első, amely átfogó rendszerként számos, önkéntesek által könnyen megfigyelhető és azonosítható állat- és növényfaj adatainak gyűjtését teszi lehetővé - ezzel egész Európában is egyedülálló.

Magukat az oldal működtetőit is meglepte, mennyi feltöltés érkezett - az elmúlt hónapban mintegy 1400 adatot küldtek be, jelenleg napi 50-80 adattal épül az adatbázis; az első napokban Budapest és a Balaton környéke vezetett a feltöltött adatok mennyisége tekintetében, 1,5 hete viszont már sok vidéki településről, kisvárosokból jönnek adatok - tudtuk meg Bakó Botond viselkedésökológustól, a Vadonleső szakmai felügyelőjétől.

A mókusnál is jobban

A szakembereket az is meglepte, hogy várakozásukkal ellentétben az észlelési listát a négy emlős-, két kétéltű-, két lepke- és egy bogárfaj közül nem a mókus vagy a vakond, hanem a sün vezeti: mára már több mint 400 sünészlelést vittek fel az oldalra. A bejelentések számát tekintve nem sokkal marad le a mókus, róla több mint 300 észlelést tartalmaz a Vadonleső adatbázisa. Levelibékát és vakondot több mint 160-160-en, szarvasbogarat 100-an láttak. Szalamandrával és ürgével még csak kisebb számban találkoztak a bejelentők. A legkevesebb észlelést a két lepkefajról jelentették be az önkéntesek, viszont az ezredik megfigyelés éppen egy lepkefajról, a csíkos medvelepkéről készült.

Van állat, amelyik lecsúszott a listáról

Könnyen gondolhatnánk, hogy 9 állatfajt kiválasztani igazán nem nehéz feladat, de a kezdő lista felállítását komoly szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben számos hazai intézmény, köztük a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is részt vettek. A jelenlegi listán szereplő valamennyi faj védett hazánkban, a felhasználhatóság miatt fontos volt az is, hogy olyan fajokat válasszanak, amelyek nem téveszthetőek össze mással, közismertek, széles körben elterjedtek, és közszeretetnek örvendenek. Kakukktojás e tekintetben a foltos szalamandra, amely épp ritkasága miatt került be - a róla szerzett adatok rendkívül fontosak lehetnek a hazai állomány megismerésében. Kilóg a sorból a vakond is, az ő beválasztásával az volt a cél, hogy megváltoztassák a róla alkotott negatív társadalmi képet - mondta el Bakó Botond, aki elárulta: bármennyire "lobbizott", nem kerültek föl a listára például a pelék - egyszerűen nem illettek be a rendszerbe, mert a felhasználók összekeverhették volna például a mókussal vagy a nyesttel.

Foltos szalamandra

A világ számos pontján vonnak be önkénteseket az egy-egy fajra irányuló folyamatos és hosszú távú adatgyűjtésbe. Ilyen, rendkívül sikeres és népszerű, sünökkel foglalkozó adatgyűjtés például az Angliában működő HogWatch. A britek természetmegfigyelés iránti lelkesedését mutatja, hogy a Hogwatch-ra az utóbbi két évben 22 000 önkéntes töltött föl adatokat. Az oldalon olyan információk is fellelhetők a sünökről, amelyek a Vadonlesőről egyelőre még hiányoznak. Megtudhatjuk, mit tehetünk, ha sünbarát kertet szeretnénk: ne helyezzünk ki mérgező meztelencsiga-csapdát, csináljunk komposztdombot, ne itassuk a sünt tejjel, és ne fésüljük tökéletesre kertünket, hagyjunk meg egy részt gondozatlanul, száraz ágakkal, lehullott avarral a sünök számára. (A britek egyéb területen is élen járnak az amatőr természetbúvárok között Európában. A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds, RSPB) több mint egy milliós tagságával, 1300 fizetett munkatársával és 13 ezer önkéntesével egyike a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezeteinek.)

Tavasztól új fajok a Vadonlesőn

A Vadonleső jelenleg is fejlesztés, bővítés alatt áll, hamarosan folyamatosan frissülő hírekkel, újdonságokkal, a listán szereplő fajokkal kapcsolatos tudnivalókkal bővül, ezért érdemes lesz újra és újra ellátogatni az oldalra - ígérik a működtetők.

Akik pedig már az össes közelükben élő sünt, vakondot, mókust feltöltötték, azok kezdhetik figyelni a mocsári teknős vagy a tavaszi hérics elterjedését, tavasztól ugyanis egyéb fajok mellett őket is küldeni lehet a netre.

Rá lehet kattanni a madármegfigyelésre

Forrás: MME/Orbán Zoltán

Olyan hazai oldal, ahol egy-egy fajjal kapcsolatban segíthetjük a szakembereket már nem is egy működik: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek több éves tapasztalata van az önkéntesek segítségével zajló adatgyűjtésben. Bárki vihet fel adatokat például a 2005 óta működő gólya adatbázisba, a lényeg, hogy az adatok pontosak legyenek; az adatgyűjtőt pontos útmutató segíti a gyűjtésben, terepnaplóban, adatlapokon rögzíti a látottakat. Megadhatjuk többek között egy fészek pontos helyét, a benne látott fiókák számát, azt, hogy milyen építményen helyezkedik el a fészek. A gólyamegfigyelés kifejezetten népszerű hazánkban, az indulás óta körülbelül ezren közöltek adatokat, költési megfigyelésekről több mint 40 ezer adat érkezett, 16 ezer fotót töltöttek föl - mondja Nagy Károly, az MME Monitoring Központjának vezetője. A feltöltött adatokból az adatbázis webszervere óránként készít friss térképi statisztikákat, melyekből megtudható, hogyan alakul a gólyák fészkelő állományának helyzete. "Van olyan önkéntesünk, aki üzletemberként az országot járja, és alig várja, hogy közben a GPS-koordinátákat megadva egy-egy újabb, korábban gólyafronton adathiányos területről szerezzen nekünk részletes információkat" - meséli Nagy Károly, hozzátéve: "az adatgyűjtő programjaink fontos eleme, hogy akkor is bekerüljön egy felmért terület az adatbázisba, ha ott nem bukkantak a keresett madárfaj nyomára".

Az egyesület Monitoring Központjának honlapján számos további megfigyelési programhoz csatlakozhatnak a profi és amatőr madarászok, és a szakember ígéri, hogy egy éven belül minden madártani monitoring programot online elérhetővé tesznek. Legjelentősebb a Mindennapi Madaraink Monitoringja, amely európai szinten is jelentős, az adatok az Európai Madárszámlálási Tanács (European Bird Census Council, EBCC) adatbázisát bővítik. Az adatok fontos információt adnak egy-egy faj élőhelyének állapotáról. Mint az elmúlt évtizedekben kiderült, egyes madárfajok remek biodiverzitás-indikátorok, állományuk változása, számuk csökkenése vagy épp gyarapodása jól jelzi egy adott élőhely környezeti állapotát. Az egyesületnél 1999 óta figyelik önkéntesek például az agrárterületek mezei pacsirta-állományát: a kukoricatáblákat vagy épp a búzamezőket átfésülve, 2,5x2,5 kilométeres négyzetenként 15 megfigyelési ponton jegyzik fel a pontosan meghatározott adatokat - magyarázza Nagy Károly, aki szerint a Vadonleső, bár messze nem tartalmaz a fenti monitoringozáshoz hasonló, szigorú sztenderdek szerint felvett adatokat, hasznos kezdeményezés, ami ráirányítja a lakosság figyelmét az aktív környezet-megfigyelés és ezáltal a környezet védelmének fontosságára.

Drámaian csökkent a fecskék száma Európában
Idén hazánkban a füsti fecskék számának drasztikus csökkenését tapasztalták a szakemberek, ami egybe esik az európai megfigyelésekkel. A fecskéket tavaly ősszel Magyarországon a csapadékos időjárás, valamint Afrikában is kedvezőtlen viszonyok tizedelték.

Az MME a helyzetet látva hosszú távú fecskevédelmi akciót indít, amelyben a lakosság együttműködésére is számítanak: 2010-et a fecskevédelem évének szentelik, a gólyáéhoz hasonlóan kidolgoznak egy online fecskefigyelő adatbázist, ahova bárki feltöltheti majd a megfigyelési adatait, így jövő ilyenkorra már fontos információkkal rendelkezhetünk a fecskék magyarországi helyzetéről, mindhárom fajra nézve.