Tizenhárom év múlva eltűnhet a Kilimandzsáró hava

2022-re elveszítheti hósapkáját Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró - derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfőn közölt tanulmányából.

A Tanzániában magasodó, 5895 méteres Kilimandzsárón annyira felgyorsult az olvadás, hogy akár a 2020-as évektől eltűnhet róla a legendás hósapka. 1912 és 1953 között a jég zsugorodása még "csupán" évi 1,1 százalékos volt, de 1953 és 1989 között már 1,4 százalékra nőtt. 1989-től a ma rendelkezésre álló legfrissebb, 2007-es adatok alapján a jég már évi 2,4 százaléknyit veszített kiterjedéséből - állapították meg az Ohiói Állami Egyetem kutatói.

A jég kiterjedése mellett annak vastagsága is drámaian csökkent: a csúcs legvastagabb jégtakarója, a 2000-ben 50 méter mély északi jégmező 2007-re 1,9 méterrel, a 21 méter vastag déli jégmező körülbelül 5,1 méterrel lett vékonyabb.

Az, hogy az olvadás a klímaváltozás következménye-e, vagy az éghajlati övek eltolódása miatt történik, ami fokozza a jég szublimációját, még nem tisztázott kérdés. (Az ohiói szakemberek fúrásainak eredményei azt mutatják, hogy az olvadás csak az elmúlt évtizedekben kezdődött.) A folyamat mindenesetre önmagát is gyorsítja, hiszen a gleccserek visszaszorulásával felszínre kerülő sötét kőzetek a szikrázó jégnél több napfényt nyelnek el, ezért jobban felmelegszenek - magyarázza Lonnie Thompson geológus, aki hozzáteszi: ha az olvadás így folytatódik, 2022-ra eltűnik a hegy legendás hava, amely a becslések szerint közel 12 ezer éve fehérlik a Kilimandzsárón.

A Kilimandzsáró a NASA 1993-as és 2000-es februári felvételén