Űrsör, Jedi-kés, papírbili: vannak még csodák Magyarországon is

Vannak még csodák, talán ezt akarták érzékeltetni a "100 csoda" című kiállítás szervezői, akik a budapesti Párizsi udvarban gyűjtötték össze az utóbbi évek legnagyobb magyar találmányait. A február 28-áig látogatható tárlat bizonyítja, hogy léteznek még feltalálók Magyarországon, és érdemes odafigyelni rájuk.

A mínuszokban lépdelve jó betérni a meleg kiállítóterembe, ahol egy térben lebegő háromdimenziós kép fogad minket. Mellette Magyarország első kisműholdja, a Masat következik. A 10x10x10 centiméteres űreszközt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) fejlesztik az oktatási, illetve demonstrációs célokat szolgáló CubeSat program keretében.

Masat

Kicsit tovább sétálva a teremben a fémhabhoz, népszerű nevén az űrsörhöz érünk. Ez egy speciális, igen könnyű, habszerű anyag, ám olyan, mint a normál fém (alumíniumhab). Könnyebb a víznél is, lebeg a tetején. A hab alatt egy akváriumot helyeztek el, amely megmutatja, hogy a vízben létrehozott hanghullámok hogyan térítik el pályájukról a buborékokat, és hogyan változtatják a méretüket.

Űrsör

Mindegyik találmány mögött tábla van, amelyen három kérdés áll: "Mire jó?" "Miben új?" "Kiknek jó?" A kérdésekre pár mondatos válaszokat kapunk. Vannak találmányok, ahol a feltaláló ezt még kiegészítette konferenciákon használt poszterekkel, de van néhány olyan hely is, ahol bemutatják, hogyan készült az adott szerkezet vagy anyag.

Gömböc mindig talpra áll

A fémhab mellett találhatjuk a Gömböcöt, amelyet már az egész világon ismernek, és amely az alakja miatt mindig talpra áll, akárhogy is helyezzük az asztalra. Olyan, mint a keljfeljancsi, ám ezt a benne lévő nehezék állítja talpra, a Gömböcöt azonban az alakja segíti mindig ugyanabba a helyzetbe. Megalkotásával magyar kutatók igazolták, hogy létezik olyan homogén test, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzete van.

A Gömböctől nem messze látható az akár egy bőröndben is elférő, hordozható szélgenerátor, amely 3 méter magas lehet, mellette pedig egy csillagtérkép. A találmányhoz tartozó papírt böngészve látom, hogy a csillagtérképet Simonyi Béla alkotta. Itt merült fel bennem először, hogy sok az ismerős név: több, a tudományban már eredményt elért család tagjai újra és újra felbukkannak.

Olajfaló baktériumok

A földszinti lépcsőnél találjuk a katasztrófák elhárításhoz szükséges eszközöket is: egy szelepet, amely földrengés esetén elzárja a gázt, tartálytűz-védelmi technológiát és a buszba építhető veszélyeshulladék-ártalmatlanítót. Ezt Mikola Andor tervezte. A busztól nem messze találtam az olajkiszűrőt, amit Bárczy Zoltán tervezett. Majd jöttek az olajfaló baktériumok - élőben, egy kis földdarabkában. A terem közepén az első magyar robotrepülő lógott, az emeletre vezető lépcső mellett a sűrített levegővel hajtott autó állt, amely 10 liter levegővel több mint 7 kilométert képes megtenni.

Az első magyar robotrepülőgép

A Schmal Henrik által 100 éve épített, eklektikus-neogótikus Brudern ház lépcsőházában felsétálva az első szintre jutunk, ahol a lépcsők akadálymentesítését szolgáló mobil rámpákat láthatjuk, de lifttel is fel lehet jutni. Jobbra fordulva a természet, a "Vízvilág", és az "Egészségház" vár minket. Találunk itt zsebben hordható kávéfőzőt, azaz "kotyo go"-t, továbbá hűthető és fűthető ruhát.

A zsebben hordható kávéfőző