Valójában húsevő az óriáspanda

Az óriáspanda teljes genomszekvenciájának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a természetvédelem szimbólumának számító állatban minden gén megtalálható, ami a hús megemésztéséhez szükséges, viszont - ironikus módon - hiányoznak belőle azok a gének, amelyek fő táplálékának, a bambusznak a hasznosításához kellenek.

Egy nemzetközi kutatócsoport a 2008-as pekingi olimpia kabalaállatának, a hároméves, Jingjing nevű nőstény pandának készítették el a genomszekvenciáját. A kutatók kiderítették, hogy az állatból hiányzik bármiféle cellulázt (cellulózbontó enzimet) kódoló gén, amely szükséges lenne a növényi táplálék lebontásához. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) bambuszétrendjét valószínűleg a bélbaktériumai diktálják (amelyek képesek lebontani a cellulózt), semmint saját genetikai felépítése, magyarázza a Nature cikkében Wang Jun, a pekingi Genomikai Intézet igazgatóhelyettese, a szekvenáló program vezetője.

A kutatók azt is fölfedezték, hogy két mutáció miatt inaktív "pszeudogénné" változott a hús alapízét (umami) érzékelő kulcsfontosságú receptort kódoló T1R1 gén. Ez magyarázatot adhat arra, miért fogyaszt főként növényeket a panda, annak ellenére, hogy tulajdonképpen ragadozó: nem érzi a hús ízét.

A Nature-ben megjelent tanulmány azt is kimutatta, hogy a pandák genetikai sokfélesége igen nagy, kétszer akkora, mint az embereké. Ez jó hír a pandák túlélése szempontjából, mert a kis populációméret ellenére sem kell tartani az állomány genetikai leromlásától.

A tanulmány lefektette annak biológiai alapjait, hogy jobban megértsük a pandákat, és magában hordozza a lehetőséget, hogy a betegségek ellenőrzésével és a szaporodás elősegítésével hatékonyabbá tegyük ezeknek a különleges állatoknak a védelmét.

Rokonok

Nemrégiben készült el a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és az óriáspanda névrokona, a kis panda is, és kiderült, hogy a rozmár is valódi evolúciós kölönlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is. (A hírről bővebben Átírhatják a ragadozók törzsfáját című cikkünkben olvashat.)