A Fidzsi, Tonga és Szamoa szigetek által határolt háromszögben elhelyezkedő West Mata tűzhányó kitörését májusban figyelték meg mintegy 1200 méter mélységben. Mivel az ott uralkodó hatalmas nyomás "megszelídíti" a vulkánkitörést, a kutatók a lávaömlés néhány tízméteres közelségébe küldhették a Jason nevű robot-tengeralattjárót.
A felvételeken látszik, amint a vörösen izzó tenger alatti kürtőkből nagy, olvadt lávabuborékok törnek elő a hideg tengervízbe. Először sikerült megfigyelni az olvadt lávafolyamok áramlását mélyen az óceán aljzatán. A kitörés hangját hidrofonnal (víz alatti mikrofon) vették fel, majd később illesztették a videóhoz.
Az expedíción részt vevő kutatók december 17-én számoltak be felfedezésükről, és hozták nyilvánosságra a felvételeket az Amerikai Geofizikai Egyesület sajtókonferenciáján.
Forrás: NSF/NOAA
A 9 kilométer hosszú és 6 kilométer széles West Mata vulkán úgynevezett boninit lávát termel, amely az egyik legforróbb vulkáni anyag a mai Földön. Ilyen lávatípust eddig még csak több mint egymillió éve kialudt vulkánoknál figyeltek meg. Egy amerikai geokémikus szerint az aktív boninitkitörés rendkívüli lehetőséget nyújt a vulkánok magmaképződésének megfigyelésére. Tanulmányozásával arról is többet megtudhatunk, hogyan forgatja vissza a Föld az anyagot ott, ahol egyik tektonikai lemez egy másik alá bukik. (A vulkán közel van a 10 000 méter mély Tonga-árokhoz, ahol a csendes-óceáni lemez az ausztrál lemez alá bukik.)
A vulkán környékén a víz nagyon savas, a kitörés közvetlen közelében gyűjtött minták savassága eléri a gyomorsavét. Ennek ellenére a biológus kutatók különféle mikrobákra akadtak e szélsőséges körülmények között. Még meghökkentőbb, hogy egy garnélafaj is él a kitörés környéki savas vízben, amely feltehetően a baktériumokkal táplálkozik.
A kutatók úgy vélik, hogy a földi vulkánkitörések 80 százaléka az óceánokban zajlik, és a legtöbb vulkán a tenger aljzatán található. Az aktív óceánmélyi kitörések további tanulmányozása hozzájárul a szén-dioxid és a kéngázok óceáni körforgásának jobb megértéséhez. Arról is pontosabb képet kaphatunk majd, hogyan áramlik a hő és az anyag a Föld belsejéből a felszínére, és miként alkalmazkodott az élet a Földön található legszélsőségesebb viszonyokhoz.