Az első kép a leggyorsabb égbolt-térképezőtől

A napokban állt működésbe a VISTA-távcső a chilei Atacama-sivatagban. A napi 300 gigabyte információt termelő műszer átlátszatlan porfelhők belsejében zajló folyamatokat, optikailag még láthatatlan újszülött égitesteket képes azonosítani. Első felvételeinek egyikén az NGC 2024 jelű ködösség látható, ahol, napjainkban is születnek új égitestek.

A napokban kezdte meg működését a VISTA-távcső (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, vizuális és infravörös felmérő csillagászati távcső). A 4,1 méter átmérőjű infravörös teleszkópot a chilei Paranal Obszervatóriumban állították munkába, az ESO (European Southern Observatory, Európai Déli Obszervatórium) részeként.

A 18 európai állam által létesített berendezés elsősorban Nagy Britannia kutatói használják majd, méghozzá az egész égbolt részletes és gyors feltérképezésére. A műszer által nyert hatalmas adatmennyiség nagyobb távcsövek célpontjainak kiválasztásában is fontos szerepet játszik majd.

A VISTA detektorát egy 67 millió pixelt tartalmazó érzékelő képezi, amelyet a megfigyelések során -200 Celsius-fokra hűtenek le, hogy minél pontosabb adatokat szolgáltasson. Az érzékelő egyszerre a telehold által lefedett égterületnek közel tízszeresét örökíti meg. A távcső éjszakánként 300 gigabyte, évente pedig 100 terabyte információt szolgáltat.

Az NGC 2024-ködösség részlete a VISTA távcső infravörös felvételén. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESO/J. Emerson/VISTA)

Első felvételeinek egyikén az NGC 2024 jelű ködösség látható (fent). Az aktív csillagkeletkezési régióban napjainkban is születnek új égitestek. A képen megfigyelhető fiatal csillagok és csillagközi felhők az optikai tartományban nem pillanthatók meg az erős fényelnyelés miatt - az infravörös hullámhosszakon azonban könnyen tanulmányozhatók.

Animáció az NGC 2024 környezetéről az Orion csillagkép térségében (ESO)