A sugárnyalábokkal a dentint, vagyis a fogzománc alatt elhelyezkedő, ásványi anyagokból, kollagénrostokból és vízből álló szövetet céloznák meg: a legutóbb elvégzett kísérlet alapján ezzel igen hatékonyan lehetne csökkenteni a fogat támadó baktériumok mennyiségét.
A Saarland Egyetem és a felszínmódosítással foglalkozó Leibniz Intézet kutatói közönségesen előforduló szájüregi kórokozók ellen vetették be a plazmanyalábokat. A célpontok között szerepeltek például a Streptococcus mutans és a Lactobacillus casei nevű baktériumok: ezek egy filmszerű bevonatot képeznek a fogakon, majd lassan, de annál biztosabban kezdik pusztítani a fogzománcot. A kezeletlenül hagyott folyamat többek között fájdalomhoz, a fogak kihullásához, néha pedig súlyos ínyfertőzésekhez is vezethet.
A vizsgálatban olyan emberi zápfogakon próbálták ki a plazmasugarakat, amelyeknél előzőleg a fent említett baktériumfajokkal fertőzték meg a dentinszövetet. A fogakat 6, 12, illetve 18 másodpercig tették ki a plazmasugaraknak: a baktériumtörzsek mennyisége ennek hatására nagyjából tízezerszer lett kevesebb (minél tovább használták a sugarakat, annál több baktérium pusztult el). A plazmasugarakat az eredmények alapján például a fertőzött szövetek fogüregből történő eltávolítására is fel lehetne használni - olvasható az EurekAlert beszámolójában.
A plazmák az anyagok negyedikféle halmazállapotának tekinthetőek és a világűrben mindenhol gyakoriak. Egy anyagból akkor keletkezik plazma, ha nagy energiájú folyamatok hatására az atomokról egy vagy több elektron válik le: ilyenkor reaktív oxigéngyökök keletkeznek, és ezek azok, amelyek képesek megölni a mikrobákat. A plazmáknak ma már számos technikai és egészségügyi alkalmazása van (például a sebészetben), a fogaknál azonban problémát jelentett a nyalábok túl magas hőmérséklete. Ezt az akadályt a "hideg" - nagyjából negyven Celsius-fokos - plazmák közelmúltban történt kifejlesztése hidalta át: a mikrobák így is elpusztíthatóak, a fog belső, ereket és idegeket tartalmazó állománya azonban nem sérül.