Egész kontinensek talajnedvességét és annak térbeli, időbeli változását követi egy új európai műhold. A 2009. november 8-án felbocsátott SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity, talajnedvesség és tengeri sótartalom) nevű szonda megkezdte az adatgyűjtést. Ezek az adatok a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, az időjárás előrejelzésében és az éghajat modellezésében egyaránt fontosak lesznek.
Az űreszköz feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának a felmérése, Földünk teljes felszínén. A földfelszín felett 758 kilométer magasan keringő, 658 kilogrammos műhold bolygónk sugárzását elemzi, 1,2 másodpercenként készítve egy-egy felvételt. Mérései alapján 35 és 50 kilométer közötti felbontással, 4%-os pontossággal lehet megbecsülni az egyes szárazföldi területek nedvességtartalmát a talaj felső néhány centiméteres rétegében, a napi változást figyelve pedig a mélyebben jellemző nedvességtartalomra is következtetni tudnak majd.
Az elmúlt négyhónapos időszak során a műszerek kalibrálása és a feldolgozási módszerek fejlesztése révén megszülettek az első részletes eredmények. A bevezető időszak áprilisig tart, ezt követően indul meg a célirányos mérés.
Talajnedvességi térkép Skandináviáról (ESA)
Ausztráliában kirajzolódnak a száraz kontinens belsejében lévő tavak (ESA)
Az eredmények segítségével jobban megérthetjük bolygónk globális vízkörzését, és ezek alapján pontosítható az időjárás-előrejelzés, valamint növekedhet az éghajlati modellek megbízhatósága. Az első négy hónap mérései alapján a szonda tökéletesen üzemel, és az adatok ideálisak a talaj nedvességtartalmának, illetve az óceán sótartalmának becsléséhez. Jelenleg földfelszíni és légi mérési eredményekkel egyeztetik az űrből nyert adatokat, hogy minél biztosabbak legyenek az értékek.
Animáció az SMOS műhold működéséről (ESA)