Hangot adott ki a terjedő daganat

Lézerfénnyel keltett ultrahang segítségével a mostaninál könnyebben lehetne azonosítani azokat a betegeket, akiknél a bőrrák valószínűsíthetően már az áttétes fázisba jutott. Ha az eljárás az emberi nyirokcsomómintákon is alkalmazhatónak bizonyul, akkor a jelenleginél gyorsabban meg lehetne választani a legmegfelelőbb kezelést.

A melanoma (festékes bőrdaganat) az egyik legveszélyesebb rosszindulatú daganattípus, hiszen előrehaladott stádiumaiban könnyen áttéteket adhat más szervekbe, így az agyba, a májba vagy a tüdőbe is. A Missouri Egyetem kutatói olyan új laboratóriumi módszert dolgoztak ki, amellyel a betegtől vett nyirokcsomómintában a jelenleginél gyorsabban megállapítható, hogy a daganat a kettes, vagy a már áttéteket is adó hármas stádiumban van-e. A módszert egyelőre csak olyan emberi ráksejteken próbálták ki, amelyeket kutyák nyirokcsomóiba juttattak.

A pontos stádium meghatározása azért fontos, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kezelést kap a beteg. Ha a rák még csak a kettes stádiumban van, akkor a bőrből még eltávolítható lehet a daganat. Ha viszont a betegség már a hármas stádiumba jutott - vagyis a daganatsejtek elérték a nyirokcsomókat és feltehetően a véráramban is jelen vannak - akkor sokkal agresszívebb beavatkozásra van szükség.

A teljes nyirokcsomó átvizsgálása jelenleg igen időigényes és több részletes teszt elvégzését is igényli. Az újonnan kifejlesztett, lézerrel keltett ultrahangos vizsgálati módszer azonban egy ennél egyszerűbb megoldást kínál: az ultrahanggal a korábbiaknál könnyebben behatárolható a nyirokcsomó azon területe, ahol megbújhatnak a ráksejtek. Ha a betegtől vett nyirokcsomómintában sikerül kimutatni a melanomasejteket, akkor pontosan meghatározható a daganat stádiuma is, ez pedig nagyban segíti a megfelelő kezelési mód megválasztását.

A fotoakusztikusnak nevezett eljárás során egy lézerfényt kibocsátó asztali eszköz segítségével vizsgálható a biopsziával vett nyirokcsomóminta. A melanomasejtek 95%-a tartalmazza a melanin nevű anyagot, amely a bőrszínünket is meghatározó festékanyag. A melanin elnyeli a rá eső lézerfényt, amellyel hol felmelegítik, hol pedig lehűtik a ráksejteket. A hőváltozás miatt a sejtek mérete is folyamatosan változik: felmelegedés közben kitágulnak, a lehűlés során pedig összehúzódnak. Ez egy pattogó hanghatással jár együtt, amit speciális érzékelőkkel lehet kimutatni. Így az egész nyirokcsomó egyetlen teszttel is gyorsan átvizsgálható annak érdekében, hogy megtalálják az esetlegesen jelen lévő melanomasejteket - olvasható az egyetem sajtóanyagában.

Forrás: Missouri Egyetem

Miután sikerült azonosítani a nyirokcsomó azon területeit, ahol nagy valószínűséggel daganatsejtek fordulnak elő, már sokkal célzottabban folyhat tovább a keresés. A módszer egyelőre kísérleti stádiumban van, hiszen mint említettük, a mostani tanulmányban kutyáktól vett nyirokcsomókba juttattak emberi ráksejteket, és így határozták meg a jelenlétüket. A kutatás következő lépéseként emberi nyirokcsomókból vett mintákon próbálják majd ki a módszert.

A kutatás részleteit bemutató film szintén megtekinthető az egyetem oldalán.

Az eredeti cikk a Journal of Biomedical Engineering című folyóiratban jelent meg.