Félig tyúk a kakas

Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinéző baromfik vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy teljesen másképp működhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlősökben.

A kutatók 3 olyan baromfit tanulmányoztak, amelyek félig tyúknak és félig kakasnak néznek ki. Megállapították, hogy csaknem minden sejtjükben önállóan történik a nem meghatározása. A három félig hím-félig tojó madár teljesen felforgatta a korábbi nézetet, mely szerint az embriókban a sejtek nemileg még nem elkötelezettek, és csak később, a nemet meghatározó gének hatására alakulnak ki a herék vagy a petefészkek, amelyek kialakítják a külsőleg is látható nemi jellegeket.

Azt feltételezték, hogy a madaraknál ugyanaz a helyzet, mint az emlősöknél, ahol az embrionális sejteknél nincsenek nemi különbségek. A fejlődés során genetikus faktorok hatására indul meg az egyed kromoszómáinak (XX vagy XY) megfelelő női vagy hím ivarszervek kialakulása, amelyek hormontermelésük révén befolyásolják a további fejlődést.

A most megvizsgált állatok egyik oldala kívülről úgy néz ki, mintha kakas lenne, a másik oldala pedig mintha tojó. A női oldaluk kisebb, és sarkantyújuk sincs. Egy baromfitenyésztésben dolgozó szakember hívta fel a furcsa madarakra a kutatók figyelmét, akik végül 3 állatot választottak ki, hogy alaposabb vizsgálatoknak vessék alá őket.

A jelenséget, amikor egy állat félig hímnek, félig nősténynek látszik, ginandromorfiának hívják, s már korábban is ismert volt az állatvilágban. A kutatók azt feltételezték, hogy az ilyen egyedek egyik oldala genetikailag nőstény (vagy hím), a másik oldala pedig valamiféle kromoszómális zavarban szenved. A baromfik vizsgálatánál azonban megállapították, hogy az állatok egyik testfelén majdnem teljes mértékben hím, a másikon pedig női sejtjek vannak. A kutatók rájöttek, hogy mivel minden sejtet ugyanolyan hormonális hatások értek a szervezetben, valószínűleg a sejtek kromoszómáiknak megfelelően, egyedileg reagáltak a hormonokra.

Tükörben: a világosabb oldal a hím, a barna a tojó

Feltételezéseik tesztelésére a kutatók élő embriók hím szöveteibe női sejteket helyeztek el és fordítva. Megállapították, hogy az ellentétes környezetbe rakott sejtek egyik esetben sem kezdtek el a másik típusnak megfelelően viselkedni. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a sejtek nem tudnak nemet változtatni, hanem az identitásuk már sokkal hamarabb eldől.

Forrás: Nature