A HIV-vírus a hatékony antiretrovirális terápiát követően is jelen maradhat a szervezetben, a gyógyszeres kezelés abbahagyását követően pedig ismét osztódásnak indulhat. A Michigan Egyetem munkatársai új tanulmányukban kiderítették, hogy ennek mi az egyik lehetséges oka: a vírus nemcsak az immunrendszer T-sejtjeiben, hanem a csontvelőből származó vérképző őssejtek belsejében is megbújhat. A vírus még azt megelőzően kerülhet be az őssejtekbe, hogy azokból új fehérvérsejtek (CD4+ T-limfociták) keletkeznének. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a vírus azt követően is elkezdheti megtámadni az immunsejteket, ha az amúgy sikeresnek tűnő gyógyszeres terápiát valamiért megszakítják - olvasható a Nature beszámolójában.
A vérképző őssejtekből kialakuló és a vírus már ismert búvóhelyének számító CD4+ T-limfociták az immunrendszer HIV által leginkább támadott, kulcsfontosságú sejtjei. A hatékony aktív antiretrovirális terápia (HAART) során általában három vírusellenes szer kombinációját kapják a betegek: a kezelés célja a vírusszaporodás minél tökéletesebb gátlása, a teljes gátlás azonban - a jelenlegi ismereteink szerint - még a legjobb kezelés mellett sem érhető el. A gyógyszereket folyamatosan kell szedni, viszont ha ezt valaki abbahagyja, a vírus könnyen újra szaporodásnak indulhat. "Az antiretrovirális terápia képes meggátolni a vírus szervezetben történő további terjedését, azokat a sejteket azonban nem pusztíthatjuk el vele, amelyek másolatokat készítenek a vírusról. Emiatt aztán nem lehetséges a gyógyszerszedés végleges abbahagyása sem" - mondta Kathleen Collins, a tanulmány vezető szerzője.
A mostani felfedezés éppen abban segíthetne, hogy az említett gyógyszereket ne kelljen a teljes élethosszig szedni. Collins és kollégái az említett antiretrovirális terápiában részesülő betegeket vizsgáltak: olyan páciensektől vettek vérképző őssejteket, akiknek szervezetében már hat hónapja nem lehetett kimutatni a vírus jelenlétét. Az őssejteket laboratóriumi körülmények között bírták rá, hogy fehérvérsejtekké (CD4+ T-limfocitákká) alakuljanak: ekkor azt találták, hogy a HIV-vírus genetikai állománya a vírusmentesnek tűnő betegek körülbelül 40%-ában mutatható ki. Ezt követően egészséges személyek csontvelőiből származó őssejteknél nézték meg, hogy miként reagálnak a HIV-vírusra: kiderült, hogy a sejtek egy része elpusztul, más részük azonban beépíti genetikai állományába a vírus genetikai információit. Ebben az esetben nem indult meg a vírus szaporodása, és a sejtek úgy fejlődtek tovább, mintha nem lennének fertőzöttek - írja a Nature.
Ha a HIV-vírus egyszer bejutott a vérképző őssejtekbe, akkor a fertőzés a sejt teljes életciklusán keresztül fennmaradhat. Collins és munkatársai azonban annak is felvetik a lehetőségét, hogy miként lehetne megcélozni a vírus újonnan azonosított búvóhelyét. "A vírushordozó vérképző őssejteket talán a betegek szervezetében is rá lehetne bírni arra, hogy a szokásosnál előbb - és még a gyógyszerszedés ideje alatt - fehérvérsejtekké alakuljanak. Az antiretrovirális gyógyszerek ebben az esetben már a bujkáló vírusok ellen is hatékonynak bizonyulhatnának" - mondta Collins.