Felfedezték az első kétéltű lepkéket - nézze meg, hogyan mozognak szárazon és vízen!

A rovarvilágban egyedinek számító, különleges lepkéket fedeztek fel a Hawaii-szigeteken, amelyek vízi környezetben és szárazon egyaránt képesek kifejlődni. Genetikai vizsgálatok szerint ez a tulajdonság legalább háromszor, párhuzamos evolúcióval, egymástól függetlenül alakult ki.

Több olyan rovarfaj is van, amely vízben él, de rövid időre kibírja szárazon is vagy éppen fordítva. A Hyposmocoma nembe tartozó néhány molylepke hernyója azonban mindkét közeghez jól alkalmazkodott. Huzamosabb ideig bírják szárazon és vízen is, és mindkét környezetben képesek a teljes kifejlődésre. Az új fajokat felfedező kutatók azt is megállapították, hogy a kétéltű életmód legalább háromszor, egymástól függetlenül, párhuzamos evolúcióval alakult ki szigorúan szárazföldön élő fajokból. A Hawaii-szigetek Földünk egyik legizoláltabb szigetcsoportja, ahol több különleges evolúciós megoldás is kialakult, főleg az ízeltlábúak körében.

Az összesen körülbelül 150 ezer fajt számláló lepkék rendjének mindössze fél százaléka él vízben életének bizonyos fázisában, s képes közvetlenül a vízből lélegezni, ám ezek a fajok képtelenek a szárazföldi környezetben kifejlődni. Az újonnan felfedezett fajok nemcsak táplálkozni képesek a vízben vagy azon kívül is, de bábozódni is. A trópusi környezethez alkalmazkodva a szélsőséges, napokig tartó áradásokat is elviselik, ugyanis selyemszálakkal lekötözik magukat. Előszeretettel húzódnak be csoportosan vulkáni kövek alján lévő mélyedésekbe, ahol védve vannak a gyorsan áramló víztől. Nem rendelkeznek kopoltyúkkal vagy más, vízi rovaroknál megszokott légzőszervvel, ehelyett diffúzióval lélegeznek a hasi oldal speciális kültakaróján keresztül. Valószínűleg a direkt diffúzió miatt csak oldott oxigénben gazdag, gyors folyású patakokban fordulnak elő, állóvízben hamar elpusztulnak.

A tündérmolyok közé tartozó, szigetekre nézve endemikus (bennszülött) Hyposmocoma nem körülbelül 350 fajt számlál, amelyek túlnyomó többsége kizárólag szárazföldön él. A kutatók 89 faj genetikai vizsgálatával elkészítették a csoport evolúciós törzsfáját, hogy rájöjjenek, mikor és hogyan jelenhettek meg a kétéltű lepkék. Megállapították, hogy a tulajdonság egymástól függetlenül három leszármazási ágon is megjelent. A három ág vízben élő lárvái különböző alakú házakat építenek maguknak (a nálunk gyakori tegzesekhez hasonlóan), az egyik csoporté kúp, a másiké kürt, a harmadiké pedig tekercs alakú. A szakemberek becslései szerint az első kétéltű hernyók körülbelül 6 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg.

Nézze meg, hogyan közlekedik szárazon és vízen a hernyó!

A hawaii molylepkék más miatt is különlegesek. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel, hogy a Hyposmocoma nem néhány itt élő tagjának hernyója csigákkal táplálkozik. Zsákmányukat egy selyemszállal lekötözik, hogy ne tudjon elmászni, majd belemásznak a házába, és elfogyasztják a lakóját. A ragadozó hernyók nem egyediek a rovarvilágban, ám a korábban ismert fajok elsődlegesen rovarokkal táplálkoznak, nem csigákkal, s az áldozat elejtésének módja is igazán szokatlannak tekinthető.

Forrás: PNAS

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.