Az afrikai erdőirtás során vált felismerhetővé az az érdekes, kerekded formájú alakzat, amely akár egy ősi, becsapódásos kráter nyoma is lehet Kongó területén, az esőerdőben. A 36-46 kilométer átmérőjű forma az egyik legnagyobb ilyen, amelyet az elmúlt évtizedben felfedeztek bolygónkon.
Az alábbi felvételt az egyik Terra műhold rögzítette, amelyen a világos gomolyfelhők mellett egy kiterjedt, kerekded forma is kirajzolódik. Az alakzatot a vízhálózat futása rajzolja ki, mivel a folyók útvonala a csekély domborzati szintkülönbségekre is érzékeny.
Az Una folyó által gyűrű alakban megkerült, 550 méter magas középső terület 50-60 méterrel emelkedik a folyó vízszintje fölé. Maga a vízfolyás eszerint a feltételezett kráter belső, központi kiemelkedésén kívül és a peremi lejtő tövében, a legmélyebb részen halad.
Az Una folyó által megkerült központi kiemelkedés. A hurok alakban futó folyótól kifelé húzódhat a kárter kiemelkedő pereme (GoogleEarth, Monegato et al. 2010)
A kutatást vezető Giovanni Monegato (University of Padova) és munkatársai szerint lehet, hogy egyéb folyamat hozta létre az alakzatot, de ennek csekély a valószínűsége - mindenesetre a becsapódásos eredet bizonyításához helyszíni vizsgálatok kellenek még. Az alakzat nagynak számít, közel 25 ekkora becsapódásos kráter ismert még bolygónkon, a felfedezés ennek megfelelően fontos lehet. A szakemberek eredményüket az idei Lunar and Planetary Science konferencián poszter segítségével mutatták be.
Első kráter Japánban - magyar közreműködéssel
A földrengéseiről híres Japán geológiailag aktív, fiatal terület, ahol eddig még egyetlen becsapódásos krátert sem találtak. Ezúttal Masao Sakamoto és társai ásványtani vizsgálatok alapján egyértelműen igazolták, hogy az általuk az Akaishi-hegységben több éve vizsgált alakzat egy becsapódásos kráter.
Az immáron Oikeyama kráternek nevezett, 900 méteres forma területéről vett anyagminták alapján sikerült kimutatni a becsapódás pillanatában fellépett nagy nyomás okozta ásványos deformációkat. Az ilyen ásványi deformációk a becsapódások pillanatait kivéve csak atomrobbanások helyszínén lépnek fel, az ott uralkodó hatalmas nyomáson. Az eredmény egy japán-magyar együttműködés keretében született meg.
A kutatásban résztvevő Gucsik Arnold (Savaria Egyetem, TTMK, Általános Természetföldrajzi Tanszék) az [origo]-nak kiemelte, hogy a becsapódásos kráter azonosításában kulcsszerepet játszott a japán kollégákkal együtt, az elmúlt hat évben kifejlesztett eljárás. Ezzel a mikrométeres és nanométeres mérettartományban voltak képesek pontos adatokat szerezni a vizsgált ásványok jellemzőiről. A becsapódás geológiai időskálán mérve nemrég, az utolsó jégkorszakok alatt történhetett.
A legnagyobb földi becsapódásos kráterek:
Várják az érdeklődőket a bolygótudományi napon Az ELTE Planetológiai Műhelye és a Magyar Asztronautikai Társaság országos ismeretterjesztő rendezvényt szervez ELTE Bolygótudományi Nap címmel, amelyre a szervezők középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat s minden más érdeklődőt egyaránt várnak. A Naprendszer-kutatás izgalmas felfedezéseit bemutató előadások célja egyrészt a középiskolai diákok érdeklődésének felkeltése a bolygótudomány iránt, másrészt hogy az egyetemi hallgatóság és az érdeklődő nagyközönség bepillantást nyerjen a témakör legújabb eredményeibe. A részvétel ingyenes. Időpont: 2010. március 19., péntek. Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb alagsor, Konferencia-terem (-1.75), 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. A program az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 375. évfordulójára emlékező jubileumi rendezvény-sorozat része, s az InfoPark Alapítvány támogatásával kerül megvalósításra. További információk és részletes program itt. A rendezvényt a www.galileowebcast.hu az interneten élőben közvetíti. |