Lefordították a hiénák kacaját, hallgassa meg őket!

A foltos hiénák jellegzetes kacagása a csoporton belüli pozícióra utal, állítják a kutatók. A nőstények vezette klánokban élő hiénáknál különösen fontos szerepe van a hangadásnak a zsákmányszerzés során, az agresszív állatok ugyanis hajlamosak összekapni egy-egy finom falaton.

A hangadás célja az állatok esetében a kommunikáció, a szándék, hogy valamit közöljenek. A foltos hiénák a kacagó hangokat elsődlegesen táplálékszerzéskor használják. A kutatók megállapították, hogy a nevetés magassága a hangot adó koráról árulkodik, a fiatalabb állatok ugyanis magasabb hangon kacagnak, míg a frekvencia a dominanciára, a csoporton belüli pozícióra utal. Megállapították azt is, hogy az egy egyedtől származó kacagások meglehetősen változatosak is lehetnek, míg más példányoknál egyértelműen beazonosítható a forrás.

A kacagásnak elsősorban vadászatkor, a táplálék felosztásakor lehet szerepe, az állatok ugyanis meglehetősen agresszívak, amikor osztozkodásra kerül sor. A kutatók feltételezik, hogy az állatok segítségkérésként is használhatják, az oroszlánok ugyanis gyakran ellopják a hiénáktól a zsákmányukat, a magányos állatok azonban esélytelenek az oroszlánokkal szemben. Összeverődve azonban már sikeresen visszaszerezhetik a táplálékot, ilyen formán a kacagás csapattagok toborzására is alkalmas lehet.

Az amerikai és francia kutatókból álló csoportot a Saint-Etienne-i Egyetem munkatársa, Nicolas Mathevon vezette, míg a kísérletekben szereplő állatokat a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik terepi állomásán tartották. A kutatók 26, a csapaton belül különböző pozícióban lévő egyed kacagását rögzítették. Ahhoz, hogy a hiénák kacagjanak, kerítésen keresztül ingerelték őket csontokkal és hússal.

A hiénák természetes körülmények között különleges, nőstények által vezetett, 10-90 tagot számláló közösségekben, klánokban élnek. Nagyon hatékony vadászok, egy állat egymaga képes elkapni egy gnút, de nemcsak egyedül, hanem csapatosan is vadásznak, például zebrákra. A nemi szerepek felcserélődtek, s a nőstények jóval nagyobbak és agresszívabbak, mint a hímek. A nemek körüli zavart csak fokozza, hogy a nőstények csiklója megnyúlt, és egy péniszre hasonlít. A klánokon belül külön rangsor van a hímek és a nőstények között, ám a nőstények és azok utódai minden esetben a hímek felett állnak.

Vadászatkor a hiénák nagyon jól tudnak kooperálni, ám a táplálék felosztásakor már nem, ilyenkor a legerőszakosabb győz. Ez meglehetősen nagy szelekciós nyomás a nőstényekre, ugyanis a nem agresszív nőstények utódai könnyen éhen halhatnak. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az agresszív nőstények androgén (hím nemi hormon) szintje magasabb, amely a vemhesség vége felé csak tovább fokozódik, és a kölykök is agresszívabbak lesznek, ezáltal az anya "átörökíti" utódjaira a rangját. Az álpénisz kialakulása még nem tisztázott, valószínűleg a kommunikációban lehet szerepe, valamint tovább erősíti a nőstény pozícióját azzal, hogy a párzáshoz megköveteli az együttműködését.

Hallgassa meg, hogyan kacagnak a hiénák!

• Ursa, 10 éves nőstény
• Kombo, 9 éves nőstény
• Winnie, 14 éves hím
• Kadogo, 6 éves nőstény

Forrás: BMC Ecology