Kiderült, hogy sokban hasonlítunk a békákhoz

Meghatározták az utolsó eddig hiányzó gerincescsoport, a kétéltűek első képviselőjének, a nyugati karmosbékának a genomszekvenciáját. A nyugati karmosbéka fontos modellállat a kutatásokban, többek közt azért, mert az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 80 százaléka megtalálható ebben a kétéltűben is.

A szinte egész életét vízben töltő afrikai nyugati karmosbéka (Xenopus tropicalis) örökítőállományának szerkezetét két tucat intézet összehangolt munkájával sikerült felderíteni. A kutatásokat Uffe Hellsten, az amerikai Joint Genome Institute genetikusa vezette. Az eredményeket a Science legújabb számában tették közzé a kutatók.

A béka genomját több mint 1,7 milliárd nukleotid (a DNS alkotóeleme) építi föl, és ezek 10 kromoszómán oszlanak el. (Összehasonlításképpen az ember genomja 23 kromoszómán elhelyezkedő 3 milliárd nukleotidból áll.) A csoport úgy találta, hogy a békagenom 20 000-21 000 génből áll. (Az emberi genomban nagyjából 23 000 gén található.) Ezek közt több mint 1700 olyan gén szerepel, amelyek nagyon hasonlók különböző emberi betegségekkel (daganatos megbetegedések, asztma, szívbetegségek) kapcsolatos génekhez. A genomszerkezet meghatározása tehát nagymértékben hozzájárulhat az emberi betegségek alaposabb megismeréséhez.

A békák és az emberek egyedfejlődésének korai stádiumában sok közös vonás fedezhető fel. Ez arra az időre vezethető vissza, amikor a két csoport törzsfejlődése körülbelül 360 millió évvel ezelőtt elvált. A béka számos szervrendszere - például az idegrendszer, a vázrendszer és az immunrendszer - az emberéhez nagyon hasonló módon fejlődik, ezért a békákat gyakran használják az emberi egyedfejlődés megértését célzó fejlődésbiológiai kísérletekben. A békák genomszekvenciájának ismerete e kísérletek eredményességét is jelentősen fellendítheti.

A békák genomjával kapcsolatos kutatások révén a szakemberek jobban megérthetik azokat a tényezőket is, amelyek a kétéltűek bolygószerte megfigyelhető rendkívüli mértékű pusztulása mögött állnak. Az ismeretek bővülése pedig segíthet megállítani vagy lelassítani ezt a tragikus folyamatot.

Forrás: Science/AAAS

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk