Vakcina készülhet Lyme-kór ellen

Tavasztól a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára. Az apró élősködők - sok egyéb fertőzés mellett - két nagyon súlyos betegséget is terjeszthetnek, a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladást, valamint a Lyme-kórt. Az agyhártyagyulladás ellen már létezik hatékony védőoltás, a Lyme-kór ellen viszont nem. Amerikai kutatók most arról számoltak be, hogy egy génmódosítással megakadályozták a kór átvitelét a kullancsról a gerincesekre. Ez kiindulási alapot jelenthet egy védőoltás kifejlesztéséhez.

A Lyme-kór a világ leggyakoribb állatról emberre terjedő betegsége. Kórokozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium. A Lyme-kór veszélyességét jelentősen fokozza, hogy a jelentkező tünetek sokszor más elváltozásra utalnak, így a megfelelő antibiotikumos terápia sokszor csak késve kezdődik el. A legjellemzőbb - de nem mindig megjelenő - tünet a körkörös, egyre táguló bőrpír (Lyme-folt). Nem mindegyik kullancs csípése okoz fertőzést. A felmérések szerint azonban akár 10-20, sőt 30 százalékos (egyes vélemények szerint 50 százalékos) is lehet egy-egy területen a fertőzött kullancsok aránya.

Robert Gilmore Jr., az amerikai Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ (CDC) kutatója és munkatársai a Lyme-kór kullancsokról egerekre terjedését vizsgálták. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy B. burgdorferi egyik génje, a bba64 kifejeződik a táplálkozó kullancsokban, de a gén funkciójára nem sikerült fényt deríteni.

A kutatók olyan baktériumtörzzsel oltottak be egereket, amelyet úgy módosítottak, hogy működésképtelenné tették a kórokozókban a bba64 gént. Az egerekre kullancsokat tettek, amelyek vérszívás közben magukba nyelték a baktériumokat is. A kutatók ezután Lyme-mentes egerekre tették át az élősködőket. Azt tapasztalták, hogy nyolc hét alatt a 15 kísérleti egérből csupán kettő kapta el a fertőzést.

A kutatók nem fertőzött egérről eltávolított kullancsokból újra kitenyésztették a genetikailag módosított baktériumot, és az ezt tartalmazó oldatot injekcióval beadták más nem fertőzött egereknek. Valamennyi beinjekciózott egér megbetegedett (tehát a baktérium nem vesztette el a génmódosítástól a fertőzőképességét). Ez arra utal, hogy a bba64 gén feltehetőleg ahhoz szükséges, hogy a kullancs a csípésével megbetegítse az áldozatát. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkükben leírják, hogy a bba64 gén blokkolása egy új stratégiát jelenthet egy Lyme-kór elleni védőoltás kifejlesztéséhez.

Addig is maradnak a hagyományos kullancscsípés elleni megelőző eljárások: a nyaknál és a végtagoknál szorosan záródó öltözék, bakancsba tűrt hosszú nadrág, a nedves, árnyékos helyek kerülése, a mérsékelten hatékony kullancsriasztók használata, és a bőrfelületek, különösen a testhajlatok alapos átvizsgálása kirándulások után, hogy időben eltávolíthassuk az esetleg ránk csimpaszkodott élősködőket.

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk