A földtörténet során a sauropodák voltak a legnagyobb szárazföldi gerincesek. A csoport néhány faja azonban meglepően kis méretet ért el. A dél-amerikai Neuquensaurus és a németországi Europasaurus mellett ide tartozik az erdélyi Hátszegi-medencéből leírt Magyarosaurus dacus nevű faj is. A törpenövésű késő-kréta erdélyi dinoszauruszokról korábban már részletesen is beszámoltunk.
Annak ellenére, hogy a faj főleg kisméretű csontok alapján ismert, a Hátszegi-medencéből előkerült néhány nagyobb Sauropoda csont is. Ezek alapján néhány paleontológus arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb csontok nem is egy törpenövésű faj egyedeihez tartoztak, hanem egy átlagos méretű Sauropoda fiatal egyedeit képviselik. Ráadásul a Magyarosaurus legközelebbi rokonai közé tartozó dinoszauruszok (Rapetosaurus, Nemegtosaurus, Malawisaurus, Trigonosaurus) egyikénél sem ismertek törpenövésű fajok.
Pusztán a csontok morfológiája alapján nem lehet eldönteni a kérdést, mivel az emlősökkel ellentétben a sauropodák hosszú csontjainál nincs olyan morfológiai bélyeg, amely a végleges méret elérését jelezné. A csontok szövettani vizsgálata azonban használható megoldást kínál, mivel a sauropodák csontjai egy keskeny növekedési görbe mentén válnak nagyobbakká, elhanyagolható variabilitást mutatva. Egy nemzetközi kutatócsoport ezért a rendelkezésre álló különböző méretű Magyarosaurus csontokat alaposabban is megvizsgálta.
Késő-kréta dinoszauruszcsontok a Hátszegi-medencéből (Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteménye, Főzy István felvétele)
Kiderült, hogy a kisméretű és a hosszabb csontok két különböző növekedési görbére illeszkednek. Ez arra utal, hogy valóban két különböző Sauropoda faj fordult elő a Hátszegi-medencében: az ismert leletek többsége a törpe méretű Magyarosaurus dacus fajhoz, míg a néhány nagyobb csont a már 1932-ben javasolt Magyarosaurus hungaricus fajhoz tartozik.
Az egykori Hátszeg-szigeten az izoláció hatására kialakuló törpenövésű fajok között tehát volt egy kakukktojás is: az átlagosan nagyméretű Magyarosaurus hungaricus. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy az alacsonyabb tengerszint során a környező nagyobb szárazföldekről nagyobb termetű, késői bevándorló fajok is eljuthattak a szigetre.