A korall-lárvák számára létfontosságú, hogy minél hamarabb biztonságos helyet találjanak maguknak, és kolóniát alapítsanak, ellenkező esetben elpusztulnak. A kutatók számára azonban mostanáig rejtély volt, hogy miként tájékozódnak a vízben ezek az apró, lebegő, szőrös petékre hasonlító lények.
Steve Simpson a Bristoli Egyetem kutatója munkatársaival közösen egy "választó kamrát" tervezett, amelyben a gerinctelen állatkák két vagy több lehetőség közül választhattak, és szabadon mehettek a nekik tetsző irányba. A kamrába korall-lárvákat helyeztek, és az egyik oldalról egy hangszóróból a korallszirteknél felvett hangokat játszották le. A bolha méretű lárvák zöme rögtön a hangforrás felé kezdett úszni.
Azt még nem sikerült kideríteni, hogyan érzékelik a hangokat ezek az állatok. Simpson arra gondol, hogy a hang hatására kavargó vízmolekulák mozgásba hozzák a lárvák felszínét borító apró szőrszálakat, ami létfontosságú információt nyújt az irányról a kiskoralloknak.
Mintavétel egy korallszirten. A zajszennyezés miatt e tevékenységet is minimálisra kell csökkenteni
A korallok hatalmas szirtekbe tömörülnek, amelyek a Föld egyik legjobban fenyegetett ökoszisztémáját alkotják. A globális felmelegedés és az óceánok savasodása miatt néhány szakértő szerint a korallzátonyok helyzete már menthetetlen, mások azonban úgy vélik, van még remény. Ezért minden az életciklusukkal kapcsolatos újabb ismeret hozzájárulhat a megmentésükhöz.
A mostani fölfedezés azért is jelentős, mert kiderült, hogy az óceánok ember által okozott zajszennyezése is károsíthatja ezt az érzékeny ökoszisztémát. A korallzátonyok környékén ezért fokozott mértékben csökkenteni kellene az emberi zajforrások - például hajók, fúrások - előfordulását.
Forrás: PLoS ONE
* * *
Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.