A nemrég felújított Hubble-űrtávcső színképelemző berendezésével a WASP-12b jelű exobolygót, azaz egy Naprendszeren kívüli planétát vizsgálták. Az égitest egy Jupiter-típusú óriásbolygó, amelynek központi csillaga az Auriga (Szekeres) csillagképben, tőlünk 600 fényévre található.
A planéta annyira közel kering a Napunkhoz hasonló csillagához, hogy mindössze 1,1 földi nap alatt tesz meg egy fordulatot körülötte. Mivel tengelyforgása feltehetőleg kötött, egyik oldala állandó sugárzásban fürdik, míg a másik folyamatos sötétségben lehet. A csillaghoz közeli helyzete miatt légkörének megfigyelt tartománya valamivel 1500 Celsius-fok fölé forrósodott. A bolygó ezzel az eddigi legmelegebb égitest lett a pontosan meghatározott légköri hőmérsékletű exobolygók közül.
Bár az égitest tömege csak közel 1,4-szerese a Jupiterének, mérete mégis háromszor nagyobb annál. Ennek oka szintén a csillagához közeli helyzetben keresendő: a bolygó és csillaga között a kis távolság miatt olyan nagy árapályerők ébrednek, amelyek eltorzítják az égitest alakját. A bolygó egy elnyúlt objektumra emlékeztet, amelyből az anyag fokozatosan "szakad le" és a zuhan a csillagba.
Hasonló anyagátadást korábban kettőscsillagoknál figyeltek meg, de ez az első alkalom, hogy egy bolygó és csillaga között is azonosították. A planéta és a csillag légkörében alumíniumot, ónt és magnéziumot is azonosítottak, amelyek a bolygóról hullottak a csillagra. Az anyagátadás miatt az exobolygó várhatóan még közel 10 millió évig fog létezni, miközben csillaga a teljes anyagát felemészti.
Fantáziarajz az eltorzult bolygóról, és a csillagára átáramló anyagáról. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, and G. Bacon (STScI))