Saját bolygónkon kívül a Marson és a Szaturnusz Titan holdján találunk folyóvölgyeket. Az érdekes alakzatok jellemzőiről, az őket kialakító folyamatokról már sokat írtunk, most pedig néhány kép segítségével mutatjuk be arányaikat és méreteiket.
Három folyóvölgyet láthatunk az alábbiakban: a Nílust a Földről, a Nanedi Vallist a Marsról, és egy még név nélküli alakzatot a Titanról. Érdekességük, hogy mind hasonló méretűek, és hasonló folyamat alakíthatta ki őket. Az első két esetben víz, a Titannál pedig folyékony metán erodálta a felszínbe a formákat.
A Nílus duzzasztott szakasza a Nasszer-tó térségében (Googlemaps)
A Nanedi Vallis folyóvölgy a Marson (NASA)
Folyóvölgy a Titan Xanadu névre keresztelt kiemelkedése közelében (NASA)
Míg a Nílus medrét víz tölti ki, addig marsi párja száraz, és csak a mélyedésekben kirajzolódó árnyékok mutatják az alakját. Mindkét alakzatot folyóvíz munkája mélyítette a felszínbe. A Titan hold felszínén uralkodó -180 Celsius-fokos hőmérsékleten sziklaszilárd kőzetet alkot a jég, amelyet metánfolyók szabdaltak fel, a Marshoz hasonlóan főleg a múltban.
Mindhárom égitesten megfigyelhető, hogy sok mellékág érkezik a fővölgybe, és ezek enyhén kanyargó útvonalon haladnak. Bár a Szahara ma is sivatagos terület, a marsi vidék sokkal szárazabb. A vörös bolygó kérdéses területén már sokmillió éve nem esett csapadék. A Titannál az egyenlítői sivatagos területeken kanyarog a fenti folyóvölgy, ott szintén már régóta száraz a terület.
A folyóvízi erózió tehát az eltérő égitesteken is hasonló formákat hoz létre - noha nem mindig H2O mélyíti a medret, és nem is mindig egyformák a felszíni viszonyok. Ennek ellenére, mivel azonos természeti törvények uralkodnak minden égitesten, a folyadékok áramlása is hasonló alakzatokat eredményez.