Az újonnan azonosított, eddigi legtávolabbi galaxishalmaz mintegy 9,6 milliárd fényévre van tőlünk, és sugárzása a Világegyetem keletkezése után közel 4 milliárd évvel indult el felénk. Ennek ellenére, a röntgentartományban készült megfigyelések alapján nem mutatkoznak fiatal csillagok a kérdéses objektumokban.
Az XMM-Newton röntgentávcsővel Föld körüli pályáról készült megfigyelések, valamint a földi Subaru-távcső adatai alapján az SXDF-XCLJ0218-0510 jelű halmaz már "érett" galaxisokat tartalmaz. A csillagvárosok ezek szerint nagyon korán, a Nagy Bumm után már közel 2 milliárd évvel kialakultak - sőt egy halmazba rendeződtek.
A nyíllal jelzett galaxisok alkotják a távoli halmazt, közöttük a körrel jelzettekre végeztek pontos távolságmérést. A fehér körvonalak pedig a röntgensugárzó terület nagyságát jelölik, ami az objektumok közötti forró gáz helyzetét mutatja (Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik)
galaxishalmaz (galaxiscsoport): több galaxis térbeli csoportosulása, amelyet a galaxisok egymásra kifejtett gravitációs vonzása tart együtt. A Világegyetemben a galaxisok többsége ilyen halmazokba tartozik. A galaxishalmazok még nagyobb szerkezetekbe, szuperhalmazokba rendeződnek. A galaxishalmaz tagjai a halmaz tömegközéppontja körül keringenek, pályájuk a keringések során változik. Az ilyen halmazok tömege, tagjaik száma széles skálán ingadozik. A galaxishalmazok ősei valószínűleg a Világegyetem első 1-2 milliárd évében egymástól elkülönült gázfelhők voltak, amelyek összehúzódásával születtek az egyes galaxisok. A galaxishalmazok életük során jelentősen változhatnak, egyes tagjaik összeolvadnak, mások szétszakadnak. Tejútrendszerünk a Lokális csoport nevű galaxishalmaz tagja. Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu |
Animáció néhány korábban legtávolabbinak tartott galaxisról (STScI)