A német Max Planck Intézet főemlőskutatói a lipcsei állatkert bonobóinak (Pan paniscus) tanulmányozása közben figyeltek fel a korábban ilyen jelentéssel még sosem tapasztalt viselkedésre. Luiza, a fiatal bonobó egy hagymaszárral játszott, ám miután ezt anyja, Ulindi többszöri jelzésére sem hagyta abba, Ulindi sűrű fejrázásokkal kísérve elvette tőle a növényt.
Nézze meg a fejrázó bonobót a BBC felvételén!
A bonobóknál (más néven törpecsimpánzoknál) eddig csak olyan esetekben figyeltek meg fejrázást, amikor valamilyen interakciót kezdeményeztek a fajtársukkal, például játékra hívták. A mostani volt az első alkalom, amikor lehetséges összefüggés van a fejrázás és a negatív jelentéstartalom között. A kutatók vizsgálataik során összesen 13 különböző szituációban tapasztalták a jelenséget.
A kutatócsoport eredeti vizsgálata a főemlősök kommunikációjának és viselkedésének tanulmányozására irányul. A bonobók az ember legközelebbi rokonai közé tartoznak, és sokkal kifinomultabb jelzéseket használnak, mint a csimpánzok (Pan troglodytes). Ennek oka valószínűleg az, hogy egy bonyolult szociális rendszerű, rendkívül együttműködő és toleráns közösségben élnek. Elképzelhető tehát, hogy a fejrázás a konfliktusok kezelésére alakult ki.
A kutatók eredményeiket a Primates című tudományos folyóiratban publikálták, ám maguk sem biztosak abban, hogy a bonobók által használt fejrázás pontosan ugyanazt jelenti, mint az embereknél. A gesztus ráadásul az emberek között sem mindenhol azonos jelentésű, például Bulgáriában a fejrázás ugyanis éppen helyeslést fejezi ki.