"Olyan szer nincsen, ami önmagában ne hordozna kockázatot"

A sok csapadéknak köszönhetően az idei tavasz és a nyár eleje nagyon kedvezett a szúnyogoknak, így az ország számos pontján küzdenek a szúnyoginvázióval. Bár hazánkban a vérszívó rovarok nem terjesztenek emberre veszélyes betegségeket, érdemes védekezni, mert kellemetlen pillanatokat okozhatnak, és nem árt, ha a házikedvencekre is odafigyelünk. Ahol lehetőség van rá, ott a szúnyogokat vegyszerekkel, permetezéssel irtják, noha volna egy kevésbé veszélyes és környezetkímélőbb módja is a gyérítésüknek.

Gemencen már annyi szúnyog van, hogy a helyi munkásoknak napközben is méhészkalapot kell viselniük. A gemenciek helyzetét nehezíti, hogy természetvédelmi terület lévén a kémiai módszerek, a permetezés használata tilos, csak biológiai ritkításra van lehetőség. Erre engedélyt is kaptak, ám a hatóság mindössze négy és fél hektáron hagyta jóvá a szúnyoglárvák gyérítését. A vérszívó rovarok komoly károkat képesek okozni mind az idegenforgalomban, mind a szarvas- és őzállomány szaporulatában, becslések szerint a fiatal állatoknak körülbelül 10-15 százaléka pusztul el a csípések miatt - mondta el korábban Bodor László, a Gemenc Zrt. Erdőgazdálkodási osztályvezetője.

A biológiai védekezés egyik legismertebb formája a Bacillus thuringiensis ssp. israelensis baktérium által előállított toxin használata, melyet a vízfelületre szórva a vízi szervezetek elfogyasztanak, ám az előírt koncentrációban használva szelektíven csak a csípőszúnyogok (Culicidae) és a púposszúnyogok (Simuliidae) lárváit öli meg. Ennek oka, hogy a hatás eléréséhez olyan speciális körülmények szükségesek, melyek csak a lárvák tápcsatornájában vannak jelen. A módszer nehézsége, hogy csak a szúnyogok fejlődésének egy rövid szakaszában alkalmazható, és éppen ezért szükséges hozzá, hogy előzetesen felderítsék a szúnyog tenyészőhelyeket. Sokan tehát azért kétkednek a módszer hatásosságát illetően, mert nincsenek tisztában a felhasználás feltételeivel.

Csípőszúnyog lárvái

Szepesszentgyörgyi Ádám ökológus, a csípőszúnyogok szakértője az [origo]-nak elmondta, hogy a hatásmechanizmus bonyolultsága miatt nem valószínű, hogy ellenállóképesség (rezisztencia) alakuljon ki a méreg ellen. A kémiai védekezésben régóta használt vegyszerek is nagyon hatékonyak mind a mai napig, tehát egyelőre nem kell attól félni, hogy a mérgekkel szemben ellenálló szúnyogok jelennek meg. Szepesszentgyörgyi szerint egyébként a legjobb védekezés a már kialakult szúnyogártalom ellen, ha a szabadtéri tevékenységeket nappalra időzítjük, és elkerüljük az esti sétákat.

A kifejlett szúnyogok ellen leggyakrabban használt irtási módszer a kémiai gyérítés, mely során egy idegmérget permeteznek szét a földön egy járműből vagy a levegőben egy repülőről. Ez a rovarok idegrendszerét támadja meg, így tehát nemcsak a szúnyogokra, hanem minden rovarra, továbbá a vízi élőlényekre is hat. A módszer előnye, hogy nem lehet vele elkésni, mert a már repülő alakokra bármikor alkalmazható, ugyanakkor a rossz időjárási viszonyok gátolják a permetezést.

"A most használt vegyszerek eddigi tudásunk szerint emberre nem ártalmasak, melegvérűekre nem hatnak" - mondja Szepesszentgyörgyi, hozzátéve: a strandon ő az első, aki biztonságos helyre menekül a családjával, ha meglátja az embereket is permetező gépet. Gampe László, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet főosztályvezetője szerint olyan szer nincsen, ami önmagában ne hordozna kockázatot: "A konyhasó például egy egészséges emberre nézve nem veszélyes, ám egy magas vérnyomású személynek már igen." Mint az [origo]-nak elmondta, a kockázat lehet elfogadható vagy elfogadhatatlan. A kémiai védekezésben használt vegyszerek szabályszerű felhasználása nem jár veszéllyel az emberek számára, ezek ugyanis több nagyságrendi biztonsági faktort tartalmaznak (nagy higításúak), így nem jelenthetnek problémát. 2006-ban nagy vihart kavart, hogy Szegeden egy dichlorvos nevű hatóanyagot tartalmazó szerrel permeteztek, melyről az irtást végző cég vezetője állította, hogy emberre nem ártalmas. Valójában azonban a szert még abban az évben betiltották feltételezett rákkeltő hatása miatt. A jelenleg használt szerek a rendelkezésre álló adatok alapján az emberre nézve nem mérgezőek.

Szúnyogirtás a Balaton-partján

Hogyan védekezhetünk?

Otthonunk védelme érdekében a legjobb megoldás a szúnyogháló felszerelése, és ezzel nemcsak a szúnyogokat, de más lámpafényre beröppenő állatot is sikeresen távol tarthatunk a lakásunktól. Vásárolhatunk elektromos párologtató készüléket is, míg a kertben használhatunk füstölőket, valamint közvetlenül saját magunkra fújható/kenhető szereket.

Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa szerint a forgalomban kapható, engedélyezett szúnyogriasztó és -irtószerek közül mindet nyugodtan lehet használni, akár egymást kiegészítve is. Zárt térben az egész éjjel működő párologtató készülékek nagyon hatásosak, míg a teraszon, kertben a füstölőspirálokat érdemes használni. A krémes és aeroszolos riasztószerekben a hatóanyagok minősége (a leggyakoribb vegyület a dietil-toluamid) és mennyisége nagyon változatos, részben ettől függ, hogy mennyi ideig fejtik ki hatásukat. A hatástartósságot ugyanakkor befolyásolja, hogy milyen vastagságban vitték fel, és csökkenti a meleg, az izzadás is. Ha pedig melegben dolgozunk, jobban izzadunk, és több szén-dioxidot is lélegzünk ki, ami még jobban vonzza a szúnyogokat, így ilyen esetekben érdemes gyakrabban használni a szereket. Az Epidemiológiai Központ állásfoglalása szerint a B-vitamin (melyet a poly-B tabletta is tartalmaz) a vérszívó ízeltlábúak riasztására alkalmatlan. (Az epidemiológusok tanácsai, valamint az általuk javasolt szerek listája a Központ honlapján elérhető.)

További gyakorlati tanácsok a LifeNetwork cikkében: Túlélő tippek a szúnyoghad ellen

Szúnyogok terjesztik

Magyarország viszonylag szerencsés helyzetben van, nálunk ugyanis a szúnyogok jellemzően nem terjesztenek emberre veszélyes betegségeket, így az irtásuk csupán kényelmi és turisztikai szempontból indokolt. (Egykoron hazánkban is volt malária, ám az élővizekbe permetezett DDT-vel sikerült kiirtani a kórért felelős egysejtűt terjesztő szúnyogfajokat, és 1959 óta nem fordul elő nálunk a betegség.) Ezzel szemben néhány évvel ezelőtt hazánkban is felbukkant a nyugat-nílusi vírus, melyet a szúnyogok terjesztenek. A vírus elsődleges gazdái a vadmadarak, ám lovakat és embereket is megfertőzhet. Emberekben lázas panaszokat, izomfájdalmat, remegést, torokfájást, fejfájást, hátfájást okozhat. Súlyosabb esetekben a madarakban, lovakban és emberekben is agy- és gerincvelő-gyulladás alakulhat ki. Magyarországon 2008-ban összesen 14 emberi megbetegedést regisztráltak, de mindenki maradandó elváltozások nélkül meggyógyult.

Noha az embereknek kevésbé kell félniük attól, hogy szúnyogcsípés révén valami kórt elkaphatnak, a háziállatok esetében már érdemes kicsit jobban odafigyelni. Házinyulaknál (és a kedvencként tartott törpenyulaknál is) fordul elő a szúnyogok által terjesztett, vírusos eredetű myxomatózis, mely a lágy szövetek duzzadásával járó betegség. Első tünete, hogy a fülkagylón bevérzések jelennek meg, melyet enyhébb esetben általános duzzanatok megjelenése követ, súlyosabb esetben azonban kötőhártya- és orrnyálkahártya-gyulladás, láz és végül pusztulás vár az állatra. Vakcina azonban létezik ellene, így megelőzésre van mód.

Szintén szúnyogok terjesztik a kutyáknál és macskáknál szívférgességet okozó Dirofilaria immitis fonalférget, mely hazánkban ma még ritka, inkább a dél-európai országokban jellemző, ezért ha a nyaralásra magunkkal visszük a kutyát is, érdemes az állatot olyan szerrel kezelni, amely a szúnyogokra is hatásos. Európában elsősorban Olaszországot és a Pó folyó völgyét tartják fertőzöttnek, de Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában is ismert az élősködő. A külföldről hazatérő, megfertőzött kutyák továbbá elősegíthetik a féreg hazai elterjedését is. Ha a féreg már bekerült az állat szívébe, akkor a gyógyulási esélyek nagyon rosszak, tehát itt is a megelőzés a fontos.