Csillagközi buborék, amelyből hatalmas gáznyúlványok indulnak ki - mindez egy sűrű molekulafelhőben. A csillagászatot kedvelők már találkozhattak az NGC 2359 jelű látványos objektummal, amely a Canis Maior (Nagy Kutya) csillagképben, tőlünk 15 000 fényévre helyezkedik el. Thor sisakjának is nevezik ezt a ködösséget, amelynek anyagát a benne lévő forró csillag sugárzása hevíti magas hőmérsékletre.
A főszereplő a buborék közepén lévő fényes és forró, úgynevezett Wolf-Rayet csillag. Ez egy nagytömegű égitest, amely részben már ledobta magáról külső rétegeit. A ledobott anyagot a csillag forró felszíne sugárzásra gerjeszti, illetve a kifelé tartó gázburok összeütközik a csillagközi anyaggal is. Mindezek következtében alakult ki a "sisak", azaz az alakzat központi, kerek, "gomolygó" része. A központi buborékból kinyúló formák a sisak "szárnyai", amelyek feltehetőleg egy lökéshullámfront mentén jöttek létre a gázanyag feltorlódásával.
Thor a skandináv-germán mitológiában a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene, akit gyakran szárnyas sisakban ábrázolnak. A ködösségről készült alábbi felvétel az elmúlt napokban a nap csillagászati képeként szerepelt a NASA oldalán.
A Thor sisakjának is nevezett ködösség. A felvételen a kékes színek az izzó oxigénatomok sugárzását jelzik. A kép nagyméretű változatának letöltése (Star Shadows Remote Observatory, PROMPT-UNC, Steve Mazlin, Jack Harvey, Rick Gilbert, and Daniel Verschatse)