A mai Richmond területét a kréta időszakban tenger borította, így a városban már többször kerültek elő tengeri hüllők és más kihalt állatok megkövesedett maradványai - olvasható a Discovery News hírei között.
A gyakori őslénytani leletek ellenére Raymond Hodgsonnak eszébe sem jutott, hogy valami értékesre bukkant, amikor kifordította a fosszíliákat a talajból. Épp készült folytatni az ásást, amikor Ben Smith, a gondnok, "civilben" amatőr paleontológus, felfigyelt a leletre. A helyi múzeum azóta Ichthyosaurusként azonosította a fosszíliát.
A halgyíkok rendje (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) az Ichthyopterygia alosztályágába tartozik. A triász időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthető. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a kréta időszakban újabb virágkor köszöntött be az ichthyosaurus-félék számára.
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életkörülményekhez, nyílt tengeri ragadozók voltak. Testalkatuk erősen emlékeztetett a ma élő cápák és delfinek alakjára. Koponyájuk elülső észe viszonylag rövid, csőrszerű volt, állkapcsukban számos gyökértelen fog ült. Uszonyokká módosult végtagjaikat ötnél több ujj és igen sok ujjperc jellemezte, testhosszuk elérhette a 10 métert is.