Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) egy ilyen eredményről számolnak be kutatók: sikerült azonosítaniuk egy eddig ismeretlen, erősen konzervatív molekuláris célpontot az A-típusnál. Azt is sikerült bizonyítaniuk, hogy bizonyos emberi antitestek (az immunrendszer ellenanyagai) hatékonyan támadják ezt a célpontot. Ennek eredményeképpen az emberi influenza állatmodelljeiként szolgáló egerekben sokkal kevesebb megbetegedés jött létre a kísérletek során. A kísérletekben a H5N1-es törzzsel (madárinfluenza) és a H1N1-es szezonális törzzsel fertőzték az állatokat (és nem a világjárványt okozó H1N1-es változattal).
Az újonnan azonosított terápiás célpont az influenza mátrix 2 fehérje egyik konzervatív régiója. A vizsgálatok során egy ritka, természetesen módon előforduló humán antitestet találtak egészséges önkéntesekben, amely ezt a szakaszt támadja. Ezt felszaporították és a fertőzött egerekbe juttatták. A kezelt egerek 60-80%-a felépült, a kezeletleneknek viszont kevesebb mint 10%-a maradt életben. Fontos eredmény, hogy az antitestek két nagyon eltérő szerkezetű törzs ellen nyújtottak hatékony védettséget, éppen azért, mert a célpontjuk szinte teljesen közös volt bennük. A kutatók szerint ezek az antitestek akkor lehetnének igazán hatékonyak, amikor egy új, erősen fertőző törzs bukkan fel.
A mátrix 2 fehérje egyébként eddig is célpont volt, de nem a most megismert szakasza, hanem egy változó része. A kísérleteket a Theraclone Sciences nevű biotechnológiai cég végezte, együttműködve a University of Wisconsin-Madison, a University of Tokyo és a Johns Hopkins University kutatóival.