A jelenség oka az, hogy a felhőket alkotó, túlhűtött állapotban levő vízcseppek a légmozgások hatására hirtelen megfagynak. A tiszta víz normál körülmények esetén 0 °C-on megfagy, kristályosodási gócok hiánya esetén rázkódásmentesen hűtve azonban egészen -42 °C-ig lehűthető fagyás nélkül. Az így kapott túlhűtött víz sűrűsége a 0 °C-os víz és a jég sűrűsége között van. A jég tehát a túlhűtött víz felszínén is úszna - ha ez a kétfázisú rendszer stabil volna. Nem az.
2009. október 7-én Moszkva felett figyeltek meg egy titokzatos felhőalakzatot, melyet a szalagcímek UFO-knak tulajdonítottak. Elképzelhető, hogy a jelenséget a túlhűtött cseppeket tartalmazó felhőrétegen áthaladó repülők okozták. Ebben az esetben a felhőlyuk nem volt teljesen átlátszó, de környezetéhez képest fényesebb volt.
Ehhez hasonló alakzatokat már az 1940-es években is észleltek, repülőgép átrepülése következtében kialakult hóesést azonban csak 2007-ben figyeltek meg először, amikor a légkörfizikus Andrew Heymsfield és munkatársai kutató gépükkel Denver repülőterének közelében egy hóesésen haladtak át, és a földi radarok jeleit is szokatlannak találták. Kiderítették, hogy ezt a gyorsan kialakuló havazást és a felhőlyukat két korábban ott repülő légcsavaros gép váltotta ki.
A hó öt perccel a második gép átrepülése után kezdett hullani, 45 percig tartott, és ezalatt egy körülbelül 30 km hosszúságú és 4 km szélességű területen 6 centiméter hó hullott. A felhő belsejében a túlhűtött cseppek környezetében -35 °C volt a hőmérséklet. Ha egy turbólégcsavaros gép ilyen felhőn repül át, akkor a légcsavarlapátok hegyénél a levegő gyorsan kitágul, lehűl, a túlhűtött vízcseppek pedig megfagynak, összeállnak és hullani kezdenek. A jelenséghez -15 °C-osnál nagyobb hideg kell.
Repülőgépek hatására létrejött csatornák és lyukak a felhőkben - műholdról és a földről fotózva. A műholdas felvétel 2007. január 29-én készült a NASA Terra szatellitjáról. Az alsó képpárt New Orleansból fotózták ugyanezen a napon, 7 perc eltéréssel. A borzas alakzat a felhőlyukban: hóesés (Fotó: NCAR)
A kutatócsoport a sugárhajtású repülőgépek által kiváltott csapadékhullást is megvizsgálta. Ilyen gépek esetében -20 °C-nál hidegebbnek kell lennie a levegőnek a csapadékkiválás megindulásához. A levegő az előrehaladó gép szárnyai felett kiterjedni kényszerül, mely hűléshez és cseppfagyáshoz vezet.
A repülők okozta felhőlyukak és a repülési sávok mentén hulló csapadék különösen sokszor megyfigyelhető például a Csendes-óceán északnyugati részén, illetve Nyugat-Európában. Ezeken a helyeken gyakoriak a túlhűtött cseppeket tartalmazó felhőrétegek - és a repülőgépek. A repülők pusztán azáltal, hogy áthaladnak egy ilyen rétegen, időjárási tényezőkké válnak. A jelenség nem ritka, de nem feltétlenül látszik műholdról vagy a földről.