Rákkockázat-emelkedést találtak egy vérnyomáscsökkentőnél

Viszonylag csekély, de kimutatható rákkockázat-emelkedést talált a gyógyszerszedő és a kontrollcsoport között egy új átfogó tanulmány, amely a vérnyomáscsökkentők egyik újabb gyógyszercsaládját vizsgálta. A korlátozott adatok miatt arra azonban nem lehetett következtetni, hogy a vizsgált készítményekkel összefüggésben mekkora a pontos rákkockázat. A gyógyszerszedés leállítása emiatt tehát semmiképp sem javasolt az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakértői véleménye alapján.

A vérnyomás csökkentésére alkalmazott egyik elterjedt gyógyszercsalád az úgynevezett angiotenzin-receptor blokkolók (ARB-k): a hatóanyag azáltal csökkenti a vérnyomást, hogy gátolja a vérnyomást emelő angiotenzin II nevű hormon bekötődését. Az ARB-ket - amelyeket éppen a kisszámú mellékhatás miatt kedvelnek az orvosok - most a rákkockázat növekedésével hozta összefüggésbe egy amerikai kutatócsoport. A Lancet Oncology legújabb számában olvasható írás szerint a gyógyszerek szedését követően mérsékelt módon emelkedik a daganatos betegségek kialakulásának veszélye, a pontos kockázatnövekedést azonban nem sikerült kiszámolni az elérhető adatok korlátozottsága miatt - írja az EurekAlert.

Az ARB-ket jelenleg biztonságosnak tartják a szakemberek, a mostani eredmények alapján azonban behatóbban kellene vizsgálni a mellékhatásaikat - írják a szerzők. Ilke Sipahi és munkatársai egy metaanalízis keretében jutottak arra az eredményre, hogy egyes ráktípusok gyakrabban alakulnak ki a gyógyszerszedő csoportban, mint azoknál, akik nem szednek ARB-ket. A metaanalízis több, hasonló célú és hasonló kérdésre választ kereső vizsgálat adataiból készített összevont, összegző elemzés, mely általában a szakirodalomban megjelent közleményeken alapul. A metaanalízis egyik nagy előnye, hogy egy hatás becslése vagy valamely feltevés vizsgálata sokkal nagyobb mintán végezhető el, mint az egyes vizsgálatokban külön-külön. Az új elemzés további előnye, hogy a vizsgálatba bevont tanulmányok mindegyike randomizált volt, vagyis a kezelt és a kontroll páciensek véletlenszerűen oszlottak meg.

Sipahi és kollégái a következőket állapítják meg tanulmányukban: az ARB-k szedése statisztikailag is kimutatható mértékben növeli a rák megjelenésének esélyét; a gyógyszerszedő csoportban ez a valószínűség 7,2%-os volt, míg a kontrollcsoportban csak 6%-os. A rák miatti halálozás esélye nem nőtt jelentős mértékben, de a kutatók hozzáteszik, hogy ezt nehéz kimutatni olyan klinikai vizsgálatokkal, ahol rövid a betegek utánkövetési ideje.

"Ennyi adatból nem tudunk megfelelően pontos következtetést levonni a gyógyszerszedésből fakadó rákkockázattal kapcsolatban, ezért további vizsgálatokra lesz szükség. A kockázatemelkedés nem túl nagy, de kimutatható. Az 1,2%-os abszolút kockázatnövekedést mindamellett úgy kell értelmezni, hogy beleszámoljuk az egyéb rákkeltő tényezőkből eredő 41%-os általános rákkockázatot is" - mondta Sipahi.

A hazánkban is forgalmazott gyógyszercsaládról megkérdeztük az Országos Gyógyszerészeti Intézetet (OGYI) is, ahol megerősítették, hogy a korlátozott adatok miatt nem lehetséges következtetést levonni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatáról a vizsgált készítményekkel összefüggésben. A gyógyszerszedés leállítása emiatt tehát semmiképp sem javasolt.

"Egy mellékhatás észlelésekor a szakemberek alaposan értékelik, hogy az adott gyógyszer vezetett-e a tünet kialakulásához. Ha többször is előfordul az esemény és a gyógyszerrel való összefüggés is beigazolódik, módosítják az alkalmazás körülményeit. Ha a készítmény alkalmazásából fakadó mellékhatás nagyobb kockázatot jelent a beteg állapotára, mint a hatásból származó előny, a készítmény kivonásra kerül. Ehhez a döntéshez azonban nagyon sok és alapos vizsgálat szükséges" - írta kérdésünkre Szabó Franciska sajtóreferens.

Az OGYI-nak nem állnak rendelkezésére hasonló adatok, mivel ezeket több klinikai vizsgálat ismételt statisztikai elemzésével nyerték a cikk szerzői.