A csimpánzok hímek uralta csoportokban élnek, ahol a legfontosabb az egyed társadalmi helyzete, ezért az agresszió igen jelentős mértékű lehet. A bonobóknál, más néven törpecsimpánzoknál mindig egy nőstény a domináns, és a tolerancia sokkal rugalmasabb együttműködést és élelemmegosztást tesz lehetővé.
A Harvard és a Duke Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, vajon az eltérő vetélkedő viselkedés hátterében megfigyelhető-e valamilyen élettani különbség. Cukros vatta segítségével nyálmintát vettek a párokba osztott állatoktól vetélkedési helyzet előtt, majd azután, hogy egy adag ennivalót tettek eléjük. Az összegyűjtött nyálmintákból meghatározták az állatok hormonszintjét a különböző helyzetekben.
Mindkét faj azon hímjeinél, amelyek türelmetlenek voltak és nem osztozkodtak a társaikkal, jelentős hormonális változások következtek be, felkészülésként az élelemért való vetélkedésre. Viszont a két fajban teljesen más hormonok szintje növekedett meg.
A hím csimpánzoknál a tesztoszteronszint emelkedését mutatták ki. Erről a hormonról úgy vélik, hogy felkészíti az állatokat a vetélkedésre vagy az agresszív kölcsönhatásokra. Ezzel szemben a hím bonobóknál a kortizol szintje emelkedett. A stresszhormonnak is nevezett kortizol a stresszhelyzetekkel és az állatok passzívabb társas stratégiájával áll kapcsolatban.
A hím csimpánzok státuszukat érintő fenyegetésként reagáltak a versengésre, míg a bonobók stresszhelyzetként élték meg a potenciális vetélkedést, mint azt a hormonális változások mutatták - mondja Victoria Wobber, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában megjelent cikk vezető szerzője.
Az embereknél is a férfiak kortizolszintje emelkedik sokféle versengés előtt, akárcsak a bonobóknál. Ha azonban a férfiak különösen erősen motiváltak, vagy nagyon el akarnak érni például egy magasabb státuszt, akkor versengés előtt a tesztoszteronszintjük nő meg. "Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szteroid hormonok szintjének változása összefüggésben áll a férfiak versenyre való indíttatásával, és ezen a tulajdonságon osztoznak a majomősökkel" - mondja Wobber.
Miközben egyes férfiak inkább bonobószerűek a versengés előtt, mások inkább csimpánzszerűek, egy valami azonban csak az emberi hímekre jellemző. A versengés után megnövekszik a tesztoszteronszintjük, ha győznek, és lecsökken, ha vesztenek. Ez magyarázza többek között például a sportrajongók felfokozott hangulatát, ha győz a csapatuk, és lehangoltságukat, ha veszít a kedvencük. Ez a versengés utáni hormonszint-változás sem a csimpánzoknál, sem a bonobóknál nem figyelhető meg, csak az embereknél.
Forrás: PNAS
* * *
Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.