Meleg és nedves Mars: végre megtalálták a rég keresett ásványokat

Vulkáni törmelék, amelyet folyékony víz járt át, majd karbonátásványok csapódtak ki belőle: egy négy évvel ezelőtti mérés elemzése alapján sikerült rég keresett anyagok nyomára bukkanni a Marson. A felismerés tovább bonyolítja a Gusev-kráter fejlődéstörténetét, és megerősíti: folyékony víz is volt a térségben.

A Spirit marsjáró célpontjának azért választották a Gusev-krátert, mivel annak mélyedését egykor tó tölthette ki. A szonda azonban leszállása után jó ideig ennek nyomát sem találta, a területen ugyanis a tavi állapotnál fiatalabb lávák takarják a felszínt. A kráter egyik feltételezett központi csúcsára felmászva azonosított végül ősi víznyomokat a berendezés, néhány részletesen megvizsgált sziklában - azonban azt nem sikerült megállapítani, milyen környezetben történt az átalakulás.

A központi csúcs Columbia Hills névre keresztelt egyik magaslatán sok mérési adatot készített a Spirit Mini-TES nevű detektorával, de azok kiértékelése sokat késett. A műszert ugyanis a mérések idején por borította, ami megnehezítette az adatok értelmezését.

A Comanche nevű szikla elemzése már akkor is furcsaságokat mutatott, ennél ugyanis a Mössbauer spektrométer adatai karbonátásványok jelenlétére utaltak. Az eredményt azonban a Mini-TES a fenti probléma miatt nem tudta megerősíteni - noha ez a műszer is szokatlan spektrumot rögzített.

A berendezéstervező kutatók az Arizona Egyetemen időközben kidolgoztak egy eljárást, amelynek segítségével megkerülték a por zavaró hatását. A 2005-ben rögzített mérési adatok alapján így végre sikerült egyértelműen kimutatni a karbonátok jelenlétét a Gusev-kráterben vizsgált kőzetnél. Az eredmények alapján a tanulmányozott szikla közel 25%-át teszi ki a karbonát, amely az eddig azonosított legmagasabb koncentrációja ezeknek az ásványoknak a bolygón.

Karbonátok a Marson: a kutatók régóta keresik a karbonátokat a vörös bolygón. Az egykori, feltételezett vizes környezetben ugyanis sok légköri szén-dioxid oldódhatott be a folyadékba, és válhatott ki belőle megfelelő viszonyok esetén. Eddig azonban csak nagyon kevés karbonátot mutattak ki a felszínt borító porban, amely nem az ősi időkben keletkezett. Egyedüli nagyobb előfordulása a Nili Fossae térsége, ahol ősi lerakódott kőzetekben fordul elő.

A vizsgált szikla környéke a Spirit felvételén (NASA, JPL)

A karbonátok jelenléte arra utal, hogy az egykori vizek nem savas, inkább semleges kémhatásúak voltak - ellentétben például az Opportunity rover által vizsgált területek üledékeivel. Az egykori neutrális kémhatás talán kedvezőbb lehetett az élet esetleges kialakulásának, mint az erősen savas közeg.