Egy ritka rovarcsípés vagy kígyómarás esetén sokszor nem jut el a beteghez időben a kényes és romlandó ellenszérum. Egy új módszer azonban tartósabb, olcsóbb és könnyen előállítható alternatívát nyújthat, méghozzá műanyagból készült antitestek segítségével - írja az EurekAlert.
A Kaliforniai Egyetem kutatói méhekből kinyert, mérgező melittin ellen gyártottak sikeresen ellenanyagokat. A melittint méhek termelik: az anyag az állatok fullánkjának szúrása nyomán kerül az áldozat bőre alá, ahol hatékonyan kezdi meg a környező sejtek roncsolását. Egyetlen méhcsípés szerencsére csak nagyon kevés ilyen méreganyagot juttat a szervezetünkbe, a vegyület azonban nagyobb mennyiségben szervleállást vagy akár halált is okozhat. Keneth Shea és Yu Hoshino, valamint kémikus kollégáik a Journal of the American Chemical Society című szaklapban közölték eredményeiket, amelyek szerint a most kifejlesztett eljárással hatékonyan lehetne védekezni a melittin hatása ellen.
A módszer hasonló az öntvénykészítéshez, azonban a hajszálak vastagságánál ötvenezerszer apróbb méretekben történik. A méreganyagot először egy apró, mesterséges úton előállított nanopolimerrel borították be (a nanométer a méter egymilliárdod része, a polimerek pedig olyan nagyméretű anyagok, amelyek ismétlődő egységekből épülnek fel; ezeket az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze). A polimer megszilárdulása után a mérget eltávolították, megőrizve a műanyagban a káros molekula pontos mását.
Az így készült nanoöntvényeket ezután olyan egerekbe juttatták, melyeket előtte halálos mennyiségű melittinnel oltottak be. A véráramban az apró önvényformák tökéletesen megkötötték a méreganyagot, így az azonnal ártalmatlanná vált, még mielőtt károkat okozhatott volna a sejtekben - írja az egyetem sajtóközleménye.
Ez az első eset, hogy a műanyag antitesteket sikeresen alkalmaztak élő szervezetekben. A kutatók reményei szerint a módszer segítségével akár még a különösen veszélyes kórokozók (patogének) ellen is létrehozhatók szintetikus nanorészecskék, melyek jelentősen növelhetik a természetes immunválasz hatékonyságát. A természetes ellenanyagokkal szemben pedig, amelyeket jelenleg élő szervezetekben, körülményes úton állítanak elő a kutatók, szintetikus antitesteket is lehetne gyártani. Utóbbiak fő előnye az alacsony költség és hosszú szavatossági idő lenne - írják a szerzők.