A tengerben akadtak rá egy ősmajom csontjaira

Búvárok hozták a felszínre egy kisméretű, kihalt majom fosszilizálódott maradványait egy víz alatti barlangból a Dominikai Köztársaságban. A kutatók feltételezései szerint a majom úgy élhetett, mint a koala, és csak a közelmúltban halhatott ki.

Egy tengeri barlangban találtak rá egy már kihalt majom maradványaira a Dominikai Köztársaságban. A kutatók szerint a csontok körülbelül 3000 évesek, de maga a faj nagyon ősi lehet, és bizonyítékokat szolgáltathat a főemlősök eredetéről a Karib-térségben. A lelet arra is rávilágít, hogy még sok értékes fosszíliát fedezhetnek fel a szokatlan víz alatti őslénytani kutatásokkal.

Alfred Rosenberger, a New Yorki Brooklyn College kutatója által vezetett vizsgálat eredményeit a brit Royal Society Proceedings B című folyóiratában publikálták. A vizsgált csontok között volt az állat majdnem teljes koponyája, melyet a térség barlangjait kutató búvárok hoztak a felszínre. A paleontológusok szerint már az is csodának tekinthető, hogy egyáltalán észrevették a csontokat tavaly októberben. Miután a búvárok a leleteket egy biztonságos beszögellésbe helyezték, visszatértek a felszínre, hogy beszerezzék a hivatalos engedélyeket az ősmaradványok elmozdítására és felszínre szállítására.

A maradványokról kiderült, hogy az Antillothrix bernensis valaha talált második példányát képviselik, és Rosenberger szerint a faj a közelmúltban halhatott ki. Az állat körülbelül 30 cm magas lehetett, és combcsontja nagyon vastag volt, ami erős, izmos lábakra utal. Ez azért is meglepő, mert egyetlen faj sincs a ma élő újvilági majmok között, amelynek ennyire izmos lába lenne. Összehasonlítva a majom fogmaradványait több ismert fosszíliával erős hasonlóságot találtak 15 millió éves patagóniai leletekkel.

Érdekesnek bizonyult az egykori ökológiai fülke, amit a majom elfoglalt. Az élő állat ugyanis egy koalára hasonlíthatott: a fák törzsén kapaszkodott, ahelyett, hogy ágról ágra ugrált volna. Persze ez csak nagyon durva analógia, hiszen egyértelműen majom maradványokról van szó. A leletek azt bizonyítják, hogy a Karib-térségben a főemlősöknek több evolúciós vonala létezett, nem pedig egyetlen ős vándorolt be a területre, amelyből az összes modern faj kifejlődött volna. Rosenberger szerint valószínűleg számos faj utazhatott a vízen keresztül valamilyen módon, hogy meghódítsa Hispaniola szigetét.

Ez a felfedezés rávilágít, hogy milyen sokat nem tudunk még a Karib-térség eredeti emlős faunájáról. A Karibi-szigeteken tapasztalható a világ legjelentősebb emlős kihalása az elmúlt 10 ezer év során. A mostanában kihalt majomfaj jobb megismerése talán segíthet megérteni, hogy mi okozta az eltűnésüket Hispanioláról.