Fogyóban a tengerek üzemanyaga

Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.

A kanadai Dalhousie Egyetem kutatói a három évig tartó, minden eddiginél nagyobb felmérésben nemcsak jelenlegi, de még az 1800-as évekből származó adatokat is felhasználtak. A vizsgálat célja az volt, hogy fény derüljön az óceánkutatók egyik legégetőbb kérdésére, hogy vajon növekszik vagy csökken-e a fitoplankton mennyisége a tengerekben. Az egyszerű fotoszintetizáló növények a tengeri tápláléklánc első szintjét alkotják. Számos élőlény fogyasztja őket, a mikroszkopikus állatoktól kezdve a halakon át egészen a sziláscetekig.

"A fitoplankton az üzemanyag, amivel a tengeri ökoszisztémák működnek. Csökkenése az egész táplálékláncra hatással van, még az emberre is" - mondta Daniel Boyce, a kutatás vezetője. Boris Worm, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy a fitoplankton nem csak a tengerek szempontjából fontos, de ezek a növények állítják elő a belélegzett oxigén felét is.

A korábbi elemzések többnyire műholdas adatokon alapultak, melyek csak 1997-től állnak rendelkezésre, és az eredmények nagyon változatosak voltak. A kanadai kutatók azonban visszanyúltak egészen a 19. század második feléig, az oceanográfiai kutatások kezdetéig, és ebből az időből származó, a tenger átlátszóságára vonatkozó adatokat is belevettek a vizsgálatba. Végeredményként egy olyan adatbázis született, amely több mint félmillió megfigyelést tartalmaz.

Az egyszerű növények mikroszkóp alatt

A kutatók megállapították, a fitoplankton mennyisége az 1950-es évek óta globálisan évente nagyjából 1 százalékot csökkent. Az északi féltekén az 1950-es állapotokhoz képest körülbelül 40 százalékkal kevesebb fitoplankton van a tengerekben, és a hosszú távú negatív változás párhuzamot mutat a víz melegedésével és a változó óceáni körülményekkel. Az emelkedő tengerszint szintén negatív hatással van a fitoplankton mennyiségére. A legnagyobb mértékű hanyatlás a sarki és a trópusi, valamint a nyílt vízi régiókban figyelhető meg.

Az egyszerű növényeknek napfényre és tápanyagra van szükségük a növekedéshez, ám a melegebb óceánok erősen rétegzettek, ami korlátozza a tápanyagok felszínre jutását. A levegő szintén emelkedő hőmérséklete még jobban fokozza ezt a rétegzettséget a trópusi óceánokban. Az eredmények tovább erősítik azokat a feltevéseket, melyek szerint a globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg a tengeri életközösségeket.

Forrás: Nature