Földünk korai történetéről igen kevés információ áll rendelkezésre, így az élet kialakulására számtalan elmélet létezik, de bizonyítékok hiányában ezek egyike sem teljes mértékben elfogadott. Ami bizonyos, hogy a Föld 4,54 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, míg az élet első nyomai 3,5 milliárd éve jelentek meg.
Ebben az időben a sekélyvízi, domború alakú, fotoszintetizáló mikroorganizmusok és a meszes anyagot tartalmazó úgynevezett sztromatolitok voltak a jellemzőek, így érthető, hogy a földi élet kialakulását célzó kutatások középpontjába kerültek. Ma ezen élőlénycsoportok alig néhány helyen fordulnak csak elő: világszerte ismert példa az ausztráliai Cápa-öböl, de különlegesség, hogy találtak már sztromatolitokat szárazföldi sós forrásokban, tavakban, így például a mexikói Chihuahuan-sivatagban vagy az argentin Andokban a Socompa- és a Tolar Grande-lagúnákban.
Mai sztromatolitok az ausztráliai Cápa-öbölben. Ezen ősi élőlények kutatása sok izgalmas, a földi élet kialakulásával kapcsolatos kérdésre adhat választ
María Eugenia Farías és a CONICET-PROIMI kutatócsoport tagjai 3400 méteres magasságban találtak rá a Socompa és a Tolar Grande sztromatolitjaira, majd ezt követően újabb kutatásokba kezdtek, hiszen e környezet igen hasonló ahhoz, amiben e különleges élőlények eredetileg kialakultak. A Föld korai élővilágának megismerésére irányuló kísérlet nem várt sikerrel zárult, ugyanis a 4000 méternél is magasabban fekvő Puna de Atacama fennsík egy tavában (Laguna del Diamante) nemcsak sztromatolitokat, de más élőlényeket is találtak.
A kutatócsoport által vizsgált tavak közös jellemzője, hogy extrém kémiai jellemzőkkel rendelkeznek (egy közülük savas, a másik kettő erősen lúgos, és akár a 11-es pH-t is eléri), magas a sótartalmuk (akár a normál tengervíz ötszöröse) és a tengerszinthez képest igen magasan helyezkednek el (tehát alacsony az oxigén-tartalom, illetve akár a tengerszinten megszokottnál 40%-kal is erősebb az UV-sugárzás). Bár manapság e körülmények az élővilág szempontjából nem számítanak kedvezőnek, ehhez igen hasonló jellemzőket feltételeznek a Föld korai történetében, amikor az élet kialakulásának első lépései megtörténtek. A Laguna del Diamante magas arzén- és mérgező gáztartalma tovább erősíti a hasonlóságot.
Az itt található sztromatolitok felépítésében a meszes anyag mellett különböző apró élőlények, úgynevezett cianobaktériumok, diatoma-félék, archaeák és gamma-proteobaktériumok játszanak szerepet, melyek feltehetően megőrizték ősi tulajdonságaikat is. DNS-ük vizsgálatával megállapítható, hogyan alkalmazkodtak ezek a mikrobák a magas UV-sugárzáshoz. Ez, és egy sor más vizsgálat segítségével lehetőség lesz az élet kialakulásával kapcsolatos kérdések egy részének megválaszolására is.
A Laguna del Diamante messziről idilli képet mutat. A lenyűgöző táj azonban "halálos" tavat rejt, s ebben a környezetben igazi különlegesség, hogy gazdagnak mondható élővilágra bukkantak a kutatók
Élet a Földön Bár a legkorábbi sztromatolit-leletek körülbelül 3,5 milliárd évesek, a kutatók egyetértenek abban, hogy az életnek ennél korábban, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt ki kellett alakulnia. Ennek oka, hogy a felépítő apró élőlények biológiailag annyira összetettek (például van sejtfaluk, ami megvédi a fehérje-termelő DNS-t), hogy 300 millió év mindenképpen szükséges volt a kialakulásukhoz. A kutatók tehát kikövetkeztették, hogy mikor kellett kialakulnia az életnek, ám a folyamat maga nem ismert - a rengeteg ötletet, felvetést ugyanis nem vagy csak nehezen lehet bizonyítani. A számtalan lehetséges folyamat közt lehet több olyan is, amik akár egyszerre vagy egymás után következtek be, tehát nem feltétlen állnak egymással ellentmondásban. A téma kutatói abban egyetértenek, hogy kellett lennie egy olyan időszaknak, amit RNS-világnak is nevezhetünk. Ekkor az RNS (ez egy DNS-hez hasonló óriásmolekula, mely sok ismétlődő egységből épül fel, a fehérjeszintézisben vesz részt, és néhány vírus ökítőanyaga) volt a lényeges, életet vezérlő molekula, s csak később alakult ki a DNS és a fehérjék, amelyek háttérbe szoríthatták az RNS-t. Ez arra azonban nem ad választ, hogy miképp is alakulhatott ki az RNS, hiszen a DNS-hez hasonlóan az RNS is egy igen bonyolult felépítésű molekula. Vannak, akik a spontán kialakulásban hisznek, míg mások szerint a folyamatban szerepe lehetett egy kisbolygó becsapódásának. Többek által elfogadott az úgynevezett ősleves-modell, mely szerint a vulkánok gőzeiből/gázaiból felhők alakulhattak ki, így esők estek, amelyek feltöltötték a medencéket, s így tengerek, óceánok képződtek. Ekkor már lehetséges volt, hogy különböző egyszerű összetevők reakcióba lépjenek egymással a vizekben, például villámlás vagy megemelkedett hőmérséklet hatására. Így alakulhattak ki az élethez szükséges alapvető fontosságú molekulák, így többek között az ammónia vagy a foszfor-sók, s ezekből pedig további reakciókkal az RNS. Őslevesnek nevezik tehát azokat a tengereket, amelyekben már jelen volt az RNS. |
Hihetetlen gazdagság
További érdekesség, hogy a Laguna del Diamante környékén nemcsak sztromatolitok élnek, de olyan, eddig ismeretlen, kőzeteket bevonó mikrobák is, amelyek a környék flamingó-kolóniájának táplálékul szolgálnak. A flamingók előfordulása azért igazi szenzáció itt, mert - bár e madarak híresek alkalmazkodóképességükről - ennyire szélsőséges életkörülmények között nem találkoztak még velük a kutatók.
A tó körüli kőzeteket azonban nemcsak mikrobák vonják be, de előfordulnak apró vörös kristályok is, melyekről eddig még nem sikerült megállapítani, hogy milyen ásványfajt képviselnek. Különböző, ásványmeghatározásra alkalmas vizsgálatok alapján a vörös ásványok egyik ilyen környezetben várt, vagy egyáltalán a Földön ismert fajnak sem feleltethetőek meg.
Kiss Gabriella