Tényleg hallucinálhatunk a szerecsendiótól?

Az érdi óvodából nemrég tíz óvodást kellett kórházba szállítani, miután ettek a sárga akác terméséből, és rosszul lettek. A növény akár halálos mérgezést is okozhat, így a fa nem feltétlenül van jó helyen egy óvoda kertjében, de számos más helyen is leselkednek hasonló veszélyek. Vannak ételek, amelyekkel jobb óvatosnak lennünk. Mennyit ehetünk meg a sárgabarack magjából, és mikor kell vigyázni a krumplival?

Ami jó ízű, az nem biztos, hogy nem lehet ártalmas a szervezetünkre, és a természetben számos olyan, egyébként ehető növény fordul elő, amely egy bizonyos mennyiség felett már mérgező. A gyilkos galóca, a farkastinóru vagy a redős papsapkagomba, a nadragulya, a csattanó maszlag, a bolondító beléndek vagy a mandragóra hírhedten mérgező, de vannak olyan ételek, amelyek esetében korántsem közismert, hogy fogyasztásuk veszélyes is lehet.

Sárgabarackmag: az amigdalin emulzinnal reagálva cianidot képez

Egyes növények és élelmiszerek kis mennyiségben ciántartalmú vegyületeket tartalmaznak - márpedig ez az anyag rendkívül mérgező. A sárgabarack (Prunus armeniaca) magjában amigdalin, vagyis egy ciántartalmú glikozid található: az alternatív gyógyászat rákellenes és gyógyító hatást tulajdonít ennek az anyagnak, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá (erről bővebben a Figyelőnet cikkében olvashat).

A sárgabarackmagból így leginkább csak pár szemet érdemes ennünk, de semmiképp sem nagy mennyiséget - a magban az amigdalin mellett egy emulzin nevű enzim is található, és ha a két anyag reakcióba lép egymással, hidrogén-cianid szabadul fel. Ugyanez a reakció végbemehet gyomorsav hatására is. Száz barackmag már súlyos mérgezést, akár még halált okozhat - nem valószínű azonban, hogy valaki ennyit megegyen. Sárgabarackmag-mérgezést egyébként eddig főleg gyermekeknél írtak le, egy korábbi tanulmány pedig arról számolt be, hogy egy nőt, aki ebéd helyett húsz-negyven barackmagot evett meg, fejfájás, gyengeség és hányinger kezdett gyötörni - fél órával a magok elfogyasztását követően. Egyéni érzékenységtől függően a gyermekeknél már húsz, felnőtteknél pedig negyven-hatvan mag is okozhat súlyos mérgezéses tüneteket - mondta az [origo] kérdésére Nógrádi Katalin dietetikus. Gyermekeknek emiatt ne adjunk három-négy szemnél többet, és a felnőttek se egyenek tíz-tizenöt szemnél nagyobb mennyiséget - tanácsolja a szakember.

Ilyen mennyiségű barackmagot még feltörve sem tanácsos elfogyasztani

Ciánvegyület egyébként nemcsak a sárgabarackból, hanem más növények magjából, például a keserűmanduláéból (Prunus dulcis) vagy a kései meggy (Prunus serotina) terméséből is a szervezetünkbe kerülhet. Ezek is tartalmaznak amigdalint: a vegyület épp a keserűmanduláról kapta a nevét, a növény másik latin neve (Amygdalus communis) alapján. A szinte minden teraszon előforduló babérmeggyben (Prunus laurocerasus) szintén előfordul ez a vegyület. A belőle keletkező hidrogén-cianid mérgező hatása azon alapul, hogy a szervezet egyik alapvetően fontos enzimcsaládját, a citokróm-oxidázokat gátolja, így megbénulnak a szövetekben zajló oxidációs folyamatok. Kisgyermekeknél - szintén egyéni érzékenységtől függően - már tíz szem keserűmandula is mérgezést válthat ki: az eddigi legkirívóbb feljegyzett eset szerint egy alkalommal hét szem keserűmadula elfogyasztása okozta egy gyermek halálát. Felnőtteknél a húsz-negyven szem feletti fogyasztás számít veszélyesnek a dietetikus szerint, hatvan szem pedig akár halálos is lehet. Megjegyzendő, hogy az édes mandula magja nem mérgező, hiszen csak éretlen állapotban és kis mennyiségben tartalmaz ciánvegyületet - mondta Nógrádi.

Érdemes tudni, hogy cianidot esetenként az élelmiszerízesítők is tartalmazhatnak: a vegyület élelmiszerekben engedélyezett mennyisége a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal adatai szerint 1 milligramm/kilogramm. Kivételek a nugát, a marcipán és azok helyettesítői (a felső határ ezeknél 10 milligramm/kilogramm), továbbá a csonthéjas gyümölcsök konzervjei (5 milligramm/kilogramm) és a gyümölcsborok, amelyek maximálisan 1 milligramm/liter cianidot tartalmazhatnak. A legjobb tehát, ha sem az élelmiszerízesítőkből, sem mandulából, sem pedig a sárgabarackmagból nem eszünk túl sokat (a keserűmandulából egyáltalán ne együnk). Elsősorban pedig arra kell figyelni, hogy a gyerekek se egyenek a potenciálisan mérgező növények terméséből. A dietetikus szerint a mérgezéses balesetek nagy része megelőzhető lenne, ha a szülők idejében megtanítanák a gyerekeiknek: ételen és cumin kívül tilos bármit a szájba venni.

Mérgező vagy sem?

A bevezetőben említett sárga akác vagy aranyeső (Laburnum anagyroides) köztudottan mérgező a benne található citizin miatt, és általában nem is szokta senki elfogyasztani. Több olyan növény is van azonban, amellyel már nem ennyire egyszerű a helyzet. Ilyen például a som, amelynek egyes példányait gond nélkül fogyaszthatjuk. Van azonban olyan somféle is, amelynek termését nem ajánlott lenyelnünk. A húsos som (Cornus mas) kisebb mennyiségben nyersen is megehető, és készíthetünk belőle befőttet vagy akár bort is - a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) kékesfekete termésével ezzel szemben már nem érdemes próbálkoznunk, és kerülendő a törpe som (Cornus stolonifera) termése is.

A húsos som nem mérgező, a képen látható veresgyűrű som azonban enyhén igen

A kökény (Prunus spinosa) a már említett keserűmandula és késői meggy rokona, így nem meglepő az sem, hogy a növény virágja szintén tartalmaz amigdalint. A kökényvirágtea viszont nem tartalmaz olyan mennyiségben amigdalint, hogy fogyasztása során mérgezéses tünetek jelentkeznének - mondta a dietetikus szakember. A kökényvirágból készített tea has- és vizelethajtó hatású, de a növény főzetét bélhurut ellen is ajánlják.

Nem árt felismerni a fajokat

Talán meglepő lehet, de mérgezhet a burgonya (Solanum tuberosum) is. Ez olyankor történik meg, ha a növény éretlen: a burgonyagumó ilyenkor bezöldül, és ha ilyen állapotban fogyasztjuk, toxikus szolanin kerül a szervezetünkbe. A szolanin az amigdalinhoz hasonlóan keserű ízű, így ha a krumpli színe nem figyelmeztetett volna minket a veszélyre, akkor az íze alapján még mindig észrevehetjük a problémát. Ha csak a vásárlást követően derül ki, hogy a burgonya zöld részeket is tartalmaz, akkor fogyasztás előtt feltétlenül vágjuk ki a gumóból ezeket a területeket. Az éretlen paradicsomban (Solanum lycopersicum) ugyancsak szolanin fordul elő, ami a burgonyához hasonlóan érés közben eltűnik - ha nem szeretnénk mérgezéses tüneteket, ne együnk éretlen paradicsomot sem.

Medvehagyma: fűszernek is jó, de ne tévesszük össze a májusi gyöngyvirággal vagy az őszi kikericcsel

Alapvető szabály, hogy általunk nem beazonosítható növényt semmiképp ne fogyasszunk. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy alkalommal közleményben figyelmeztette a lakosságot, hogy a fűszernövényként is használt medvehagyma (Allium ursinum) a gyakorlatlan növénygyűjtők számára könnyen összetéveszthető a májusi gyöngyvirággal (Convallaria majalis) és az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale). A két utóbbi növény egyaránt halálos mérget - konvallatoxint és kolhicint - tartalmaz (itt elolvashatja és fotókon is megnézheti, hogyan kell megkülönböztetni egymástól a három növényt). Egy másik példa: ha az áfonyát a nadragulyával keverjük össze, annak rossz esetben akár erdei ámokfutás is lehet a vége.

Egyesek a hallucinogén hatás miatt kísérleteznek a növényekkel: pszichoaktív hatást még a szerecsendió (Myristica fagrans) is képes kiváltani, az euforikus állapot azonban ismét csak nagyobb mennyiséggel érhető el. A növény hatóanyaga - a belőle készült reszelék körülbelül tizenkét teáskanálnyi mennyisége felett - mérgező vonaglást, szívdobogást, szédülést, és az egész testben szétterjedő fájdalmat okoz.

A mérgező növényekről az [origo] korábbi cikkéből tájékozódhat alaposabban: Tájékozódás és tiltás a mérgező növények veszélyétől óvó szülő dolga