Az Amerikai Ökológiai Társaság éves ülésén bejelentették, hogy először találtak vadon szaporodó genetikailag módosított (GM) repcét (Brassica napus) az Egyesült Államokban. Meredith G. Schafer, az Arkansas Egyetem kutatója és kollégái Észak-Dakotában, az út menti növényzet tanulmányozása közben azonosították a transzgénikus (más fajból származó genetikai anyagot tartalmazó) növényeket. A felmérés során 5400 kilométernyi utat jártak be a kutatók, és összesen 406 repcét gyűjtöttek be. Ezek közül 347 bizonyult pozitívnak olyan transzgénre, amelyet azért vittek be a növényekbe, hogy védjen a gyomirtók ellen.
Az eredmények a kutatók szerint egyértelmű bizonyítékot jelentenek arra, hogy a transzgénikus növények kiszabadultak az ellenőrzött körülmények alól az Egyesült Államokban. A kutatók ráadásul két olyan növényt is találtak, amelyekben két transzgén is volt, annak ellenére, hogy jelenleg még csak olyan génmódosított repcéket termesztenek, amelyekben csak egy található. Ez arra utal, hogy a módosított repcék képesek voltak szaporodó populációkat létrehozni a művelés alatt álló területeken kívül, s igazolhatja a környezetvédők félelmeit. Ők attól tartanak, hogy a GM növényeket nem tudják majd kordában tartani, és kereszteződni fognak a vadon élő növényekkel.
Dr. Heszky László akadémikus, a Szent István Egyetem Genetikai és Biotechnológiai Intézetének egyetemi tanára, az Agroforum szaklap Biotechnológia rovatának vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy nem tartja meglepőnek az esetet. Szerinte emberi gondatlanságról lehet szó, valószínű, hogy a betakarítás és szállítás során a GM magvak véletlenül szóródtak el. Magyarországon is volt példa rá, hogy a nagyon apró repcemagok elszóródtak, és ezért az egész ország útjainak széle és az árokpartok tavasszal sárgák voltak a virágzó repcétől. Magyarországon ez még nem jelent problémát, mert a transzgénikus repce termesztése tilos. Heszky szerint biztosan lesz még ilyen eset, a fizikai keveredés - amikor a kombájnról elszóródik a mag - ugyanis megakadályozhatatlan. Mint Heszky elmondta, az ilyen esetek azért jelentenek veszélyt, mert a transzgének kikerülhetnek az emberi kontroll alól, és bekerülhetnek olyan vad fajokba, amelyekkel a genetikailag módosított növény kereszteződni képes. További veszélyt jelenthet, ha a transzgénikus és hagyományos fajták szaporítóanyagai, például a vetőmagok keverednek, amire már szintén volt példa az elmúlt évtizedben.
Repceültetvény
A fizikai keveredés lehetősége miatt a hagyományos és transzgénikus fajták együtt termesztése, a koegzisztencia hosszú távon kivitelezhetetlen - mondja Heszky László. Szerinte csak olyan transzgénikus növényeket lenne szabad termeszteni, amelyek génjei kiszabadulásukkor sem jelentenének problémát. A transzgének "megszökésének" ugyanakkor csak az egyik lehetősége a fizikai keveredés. A másik a biológiai, amikor a transzgénikus növény pollenje termékenyíti meg a nem GMO fajta virágát. Ez utóbbinak megakadályozására vannak elképzelések, melyek szerint olyan genetikailag módosított növényeket kellene előállítani, amelyek pollenje nem tartalmazza a transzgént - de ilyen GM fajta még nincsen forgalomban. (Heszky László GMO-val kapcsolatos közleményei elérhetők a Genetikai és Biotechnológiai Intézet honlapján.)
Már korábban is volt arra példa, hogy az ültetett növényzeten kívül szórványosan előfordultak transzgénikus növények, ez önmagában azonban nem jár veszéllyel - mondta az [origo]-nak dr. Venetianer Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának professzora. Elképzelhető azonban az is, hogy egy teljesen új jelenségről van szó, ami ellentétes a korábbi tapasztalatokkal, melyek szerint tömeges elterjedés csak olyan környezetben merül fel, ha ott a génmódosítás előnyt jelent. Jelen esetben a gyomirtó rezisztencia (ellenállóképesség) hasznos lehet a növény számára, ha a környéken a veteményeken kívül is használnak gyomirtó szereket, ám ha ez nem áll fenn, akkor egy kétségkívül új jelenséggel állunk szemben, amit alaposabban ki kell vizsgálni.
Venetianer elmondta, hogy hasonló esetekre Európában nem kell számítani, miután itt a génmódosított növények közül egyedül csak egy rovarkártevőknek ellenálló kukoricafajtát lehet termeszteni, és ebben az esetben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kukorica bármilyen más növénnyel kereszteződne. Nem mondható el ez azonban a repcéről, amelyet többek között ezért sem engedélyeztek még Európában.
Bioélelmiszerek vs. GMO A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között ugyanis nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket (GMO) sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot. |
Miért készítenek transzgénikus növényeket?
Transzgénikusnak nevezik azokat a szervezeteket, melyek genetikai állományába mesterséges úton valamilyen más élőlényből származó gént (vagy géneket) ültetnek be, és az működőképes is marad. Ennek a génsebészeti technikának a segítségével termeltetnek például inzulint baktériumokkal.
A transzgénikus növények közül a legismertebbek a gyomirtókkal és a rovarkártevőkkel szemben ellenálló fajták. Ezek a változtatások a termelők számára előnyösek, de a fogyasztók nem érzékelik őket. Lehetőség van azonban olyan genetikailag módosított növények előállítására is, amelyek a fogyasztók számára kedvezők. Ilyen például az aranyrizs, amely béta-karotint termel, mely az emberi szervezetben A-vitaminná alakul (ez pedig az egészséges látáshoz nélkülözhetetlen), de ide tartozik például a nagy olajsavtartalmú napraforgó és az allergén fehérjéktől mentes szója is.
Az amerikai és az európai szabályozás
Világviszonylatban az Egyesült Államokban termelik a génmódosított növények körülbelül kétharmadát (2009-ben 64 millió hektáron), kiemelkedik még Brazília (21,4 millió hektár) és Argentína (21,3 millió hektár) is. Kezdetben az USA-ban is nagyon szigorúan szabályozták a GM növények termesztését, például 200 méteres izolációs távolságot kellett tartani a bevetett terület körül, a génmódosított és a hagyományos vetések között. Idővel azonban úgy vélték, a kockázatok nem indokolják a költséges és lassú biztonsági eljárásokat, ezért lazítottak a szabályokon. A szántóföldi kísérletekre végül csak bejelentési kötelezettséget róttak, ám a köztermesztéshez továbbra is engedély szükséges, ezt az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) adja ki.
Az Európában engedélyezett MON810 kukorica
Az Egyesült Államokkal szemben Európa eddig sokkal óvatosabban kezelte a génmódosított növényeket. 2010 júliusában John Dalli egészség- és fogyasztóügyi biztos azonban bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a tagállamok saját hatáskörükben dönthessenek arról, hogy területükön engedélyezik-e a génmódosított szervezetek termesztését. A jelenleg is érvényben lévő szigorú engedélyezési rendszer azonban továbbra is érvényben marad.
Az Európai Unió tagállamai közül többek között Nagy-Britannia és Svédország a GMO-k minél előbbi engedélyezését sürgetik, míg Magyarország az ellenzők között van. Az EU-ban jelenleg két, ipari és takarmányozási céllal jóváhagyott GM növény van, a MON810 kukoricafajta, valamint az Amflora burgonya, melyre idén márciusban adtak ki termesztési engedélyt. Magyarországon azonban a MON810 kukorica ellen moratórium van érvényben, és az Amflorát is egyelőre csak Németországban, Svédországban és Csehországban termesztik. Venetianer Pál szerint a magyarországi szabályozás tisztán politikai kérdés. "A magyar moratóriumnak szakmai, biológiai releváns oka nincsen, ezt gazdaságpolitikai okból hozták" - mondta.
Káros az egészségre?
Az ökológiai veszélyek mellett az ellenzők másik nagy félelme, hogy a génmódosított növények fogyasztásának az egészségre káros hatásai lehetnek. Venetianer elmondta: semmiféle hitelt érdemlő adat nincsen még a szakirodalomban arról, hogy GM növények fogyasztása tényleges kártételt okozott volna, vagy ami akár a leghalványabb jelét mutatná annak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása ártalmas lenne.
Egy hónappal ezelőtt jelent meg Venetianer Pál Génmódosított növények - Mire jók? című könyve, melyben a szerző a támogatói és ellenzői oldal érvrendszerét is ismerteti, és célja, hogy népszerű, fogyasztható formában összefoglalja a genetikailag módosított szervezetekről rendelkezésre álló hiteles információkat. "Ami pedig a véleményeket, hipotéziseket, spekulációkat, jóslatokat illeti, megkísérlem azok torzításmentes ismertetését, majd - ahol szükséges és lehetséges - állást foglalok velük kapcsolatban. Nem óhajtom ugyanis titkolni, hogy e kérdések többségéről valóban határozott véleményem van - ami nem a két szélső álláspont számtani közepe." A könyv nyelvezete bárki számára érthető, s a szerző mindenkinek ajánlja, aki egy kicsit is érdeklődik a témakör iránt. |